Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2. A hasonló című, 1991-ben Veszprémban megrendezett konferencia előadásai és hozzászólásai (Veszprém-Debrecen, 1997)

Csoma Zsigmond Budapest: Történeti rétegek és kultúrantropológiai megfigyelések a Kárpát-medence szőlővédőszentjeinek tiszteletében

ábrázolt szentek a lehető legnyomatékosabban szóljanak a kérőkhöz, de ne ereszkedjenek le hozzájuk. Ugyanakkor az egyház nem annyira elmélyíteni, hanem inkább terjeszteni akarta a katolikus hitet. így a vallásosság a hétköznapi életben nagyobb teret foglalt el, mint korábban.

13 A barokk építészeti stíluselemeket - már a 18. sz. elejétől - a vidéki, falusi építkezésben is alkalmazták. A Balaton környékén ekkor alakult ki az oszlopsoros boltíves tornácú, parasztházak jellegzetes típusa. A szőlőhegyi építkezéseknél is érvényesült a barokk ízlés. A jómódú nemesek, birtokosok présházainak oromzata tört ívekkel határolt, fülkékben álló szobrokkal díszített, barokkos kiképzésű, néha oszlopos tornáccal. A szoborfülkékben többnyire a szőlővédö szentek naiv, népi szobrai álltak. A barokkra, mint új stílusra a szobrok jellemzőek, különösen a templom és kegyhely-kápolna építkezéseket kísérő szentek ábrázolásai.

14 A szőlőhegyi védőszentek tisztelete tehát a 18. sz.-ban erőteljes egyházi - főúri támogatást élvezett, mintegy a felső társadalmi rétegek által felülről is és az alsó társadalmi rétegek elvárását, a népi hitvilágot is kielégítve erősödött a szentek kultusza. így valósult meg a magas műveltség és a népi tudatvilág összefonódása a szőlőhegyi védőszentek esetében.

15 A vallás áthatotta a mindennapi életet a szőlőhegyeken is, a szentelmények felhasználása általánosnak mondható. A szentelt barkaágakat a katolikusok lakta borvidékeken a szőlőterület négy sarkán ásták el, szentelt gyertyát égettek, esetleg szentelt szenet ástak el, a felszentelt harangokkal próbálták a jeget hozó fellegeket széjjel vágni, a szőlők felől eltéríteni, szentelt borral gyógyították magukat és a borbetegségeket-borhibákat a hordókban. A szőlővédőszent ünnepét, búcsúját akkor is megtartották, ha semmiféle kegyhely és felszentelt kápolna még nem állt a hegyen. Ez az alulról jövő nyomás, kezdeményezés több helyen indított el építkezéseket. Pl. az adonyi egyházközség jegyzőkönyvében olvasható az alábbi eset. "...az 1805-ös Canonica Visitatio kapcsán, Milassin püspök kívánságára a Promontoriumban Szt. Orbán kápolna épült. A szentnek ünnepén ugyanis népes körmenet megy a Szőllőhegybe, mikor is régi szokás szerint faágakból összetákolt szentélyben mondották a szentmisét. Nehogy az esetben a szél, vagy eső miatt tiszteletlenség történjen a szentmise körül a jámbor hivők 181 l-ben az említett kápolnát építették."

16 A szőlővédőszentek szobra, kápolnája mögött és körül általában hatalmas, árnyékot és a virágzáskor jó illatot adó hársfa, a nyugatmagyarországi szőlőhegyeken esetleg szelidgesztenyefa állt. Ezek alatt a nyári hőségben jólesett megpihenni, hűsölni és elmeditálni, vagy éppen szomjat, éhséget csillapítani. A védőszentek körül kialakított kis térség egyben a rendkívül fontos közösségi, joggyakorlási összejöveteleknek is alkal73