Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2. A hasonló című, 1991-ben Veszprémban megrendezett konferencia előadásai és hozzászólásai (Veszprém-Debrecen, 1997)

K. Csilléry Klára Budapest: Vallás ábrázolások magyarországi népi bútorokon

14. kép Bölcső, „kolipka", IHS Krisztus-névjellel, kakassal és virágbokorral, 1877. Mohács vagy környéke. Budapest, Néprajzi Múzeum készített (14. kép).

89 A horvátok és magyarok lakta Szentpéterfáról (Vas m.) való, 1903-ban készült bölcsőn pedig egyetlen kereszt jelenik meg.

90 A teljesség érdekében megjegyzem, hogy egy háziiparos kezére valló, 1893-ban készített tiszabogdányi (Máramaros m.) rutén bölcsőnek a két végén is befaragtak egy-egy keresztszárú mankós keresztet.

91 Ugyancsak bevágták a kereszt jelét egy, a Néprajzi Múzeumba 1889-ben az Ung megyei Határszögről, románoktól bekerült bölcső két végébe, a díszítmények közé.

92 A magyarországi népi bölcsőkön megjelenő nyolcágú csillag kapcsán meg kell említeni, hogy idővel sor került - márcsak a jelzett rosszallások miatt is a pentagrammnak másféle csillaggal való behelyettesítésére. De, habár korai példaként ide sorolják, úgy vélem, inkább Mária származására utal a Dávidcsillag annak a bölcsőnek a végén, amelyet a német Israhel van Meckenem (1454 kör. - 1503.) Mária születését bemutató rézmetszete szerint a szent Kisded számára készítettek elő.

93 Dávid-csillag egyébként a XVIII-XIX. századból fennmaradt zsidó bölcsőkön is látható.

94 A hazánkig elhatoló paraszti gyakorlat alapján úgy látszik, katolikus bölcsőkön a nyolcágú csillag terjedt; ilyen díszíti például egy felső-ausztriai, 1772-ből datált bölcsőnek a végét.

95 A nyolcágú változatot "keresztényinek" érezhették, minthogy ezt volt szokás a betlehemi csillagnak, a születés csillagának tekinteni.

96 62