Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2. A hasonló című, 1991-ben Veszprémban megrendezett konferencia előadásai és hozzászólásai (Veszprém-Debrecen, 1997)

I. Filipçuc Bukarest: Manole mester háromszoros vétke

rapszodikusan előforduló nevek előhívása a történelemből, addig az előbbi összefüggések a régi vallásos élet egészen különös és szép aspektusát mutatják föl a néprajz és a művészettörténet kutatóinak egyaránt. I. Filipçiuc (néprajzkutató, Bukarest): MANOLE MESTER HÁROMSZOROS VÉTKE Manole mesterről írtak már néhány jó könyvet és tanulmányt, hogy ne is szóljunk a jegyzetekről, az utalásokról - abból a szellemi erőfeszítésből és nemzetközi reményből fakadóan, amely nemzedékről nemzedékre száll, hogy fényt derítsen a balkáni népek folklórjában több változatban létező motívumra. Jelenleg négy aspektus egyértelmű számunkra: 1. A jegyesét vagy feleségét falba építő mesterről, az építmény ilyen befejezéséről (híd, torony, templom, vár) szóló mondák, balladák és kolindák sokkal régebbiek mint kulturális tükröződése, mint maga a híd az Artán (a görögöknél), a Dibrán (az albánoknál), mint Skodra városa (a szerbeknél), mint Szaloniki vára (a bulgároknál) és mint Arges, temploma a románoknál. 2. Egyedül csak román ballada beszél keresztény-kulturális építményről (templom, kolostor), ami egy frissebb réteget jelez a balkáni variánsokkal szemben. Ez annak tulajdonítható, hogy a dáko-románok sokkal korábban váltak keresztényekké, mint a szomszéd népek, vagy egy sokkal erőteljesebb kereszténységnek voltak részei, amely eszköz volt a román nép etnikai létét és földjét védelmező történelmi formák közül. 3. Csak a román ballada szövege emeli ki a Manole mester építette architektúra szépségét, és ez az ugrás nem történhetett meg, csakis az arge§-i kolostor felépítése után, ami nélkül Anna áldozata és a tíz híres mester dicsősége nem úszták volna meg "a feledés éjszakáját"; a ballada és épület viszonya tulajdonképpen kölcsönösségi kérdés, csakhogy legalább néhány századdal a folklórszöveg genezise után. 4. A román folklóralkotás szerkezete a leggazdagabb néhány irodalmi kép - jelek, szimbólumok - összeillesztése által (a szín Negru Voda nevéből [Fekete Vajda - ford, megj.] A mester szó Manole neve mellett, a feláldozott asszony neve: Anna vagy Caplea, a tulajdonképpeni templom, a szárnyak, amelyekkel menekülni akarnak a mesterek az épület fedélzetéről, a kút, (amely Manole földrezuhanásának helyén keletkezett), mind felismerhetők 524