Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2. A hasonló című, 1991-ben Veszprémban megrendezett konferencia előadásai és hozzászólásai (Veszprém-Debrecen, 1997)

I. Filipçuc Bukarest: Manole mester háromszoros vétke

értelmük alapján rekonstruálhatók ha azokat egész népi kultúránkban és a folklór alkotásainkban jelentkező képekkel összefüggésben vizsgáljuk. így Negru Voda uralkodó neve csak hazárdjátékként értelmezhető a román honalapító és/vagy Neagos, az Arges, kolostor tulajdonképpeni alapítójának nevéből, mivelhogy a balladai hős onomasztikailag a mesék világához kötődik, ahol, elvben, az évszakokat jelző egyetemes szimbolisztika szerint négy császárt vagy királyt találunk: Ro$u-t (Vörös), a tavasz királyát, Verde vagy Galten (Zöld vagy Sárga), a nyár, Negru vagy Vînàt (Fekete vagy Lila), az ősz és Alb (fehér), a tél királyát. Földreszállván a kozmosznak eme jelképes rendszeréből, amely elég érthetően jelen van a román mesékben, kolindákban és balladákban, Negru Voda egy pogány képzet marad mind a neve, mind pedig azáltal, hogy csak egy templomot akar alapítani és azt is csak egy bizonyos helyen, ahol talán valamikor befejezetlen, elhagyott vagy elpusztított szentély lehetett. Manole Mester mint szereplő, sokkal összetettebb, egyrészt neve által Immanuel, mit kezdetben csak Krisztusnak adtak ("íme a Szűz fogan méhében és szül fiat, annak nevét Immánuelnek nevezik, ami azt jelenti: Velünk az Isten".- Máté, 1.23) -, és háromszori imája által is, hogy visszatartaná feleségét a kínszenvedés helyétől az, aki szereti őt (ti. az Isten). Templomépítő tette által számunkra valódi keresztény arcot nyer. A mester szembeszegülése azzal az uralkodói paranccsal, hogy ne emeljen több hasonló építményt éppen úgy hangzik elég sok román kolindában, mint a Szent János képében megjelenő angyal bevallott missziója: szálljon alá a falvakba, eskessen és kereszteljen. Akkor, tekintettel arra, hogy az uralkodó és mester közti antagonizmus adott, jogosan kérdezhetjük, vajon a többi mester más hitű-e, mint Manole, és annak a másfajta hitnek a pogánynak - nevében - szegik-e meg az esküt, talán éppen azért, hogy próbára tegyék Manolet? A próba bevált: az Isten háromszor mutatta ki szeretetét a benne hívőnek, és ugyanúgy - az akadályok legyőzése által - Anna is férjével szemben. Természetesen, ha az Isten még jobban szerette volna a hozzája fordulót mint a templomot, a valamennyi nép folklórjából ismert csoda révén, idejében megállította volna Annát. De úgy is kérdezhetünk: az épület felé vezető út felszabadítása Anna előtt nem isteni próbatétel volt-e Manole tisztasága és hitének ereje tekintetében? Fel kell figyelnünk arra is, hogy a kolostor felépítése, sikerének titka, elég sok román szövegváltozat szerint nem isteni küldött kinyilatkoztatása által válik ismertté, hanem a mester álmában tűnik fel. Ez az álomlátás - változatlan több balladaváltozatban - vajon nem egy gondolat - a virrasztásból fakadó - terméke, ami a pogány mesterek gyakorlata volt? 525