Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2. A hasonló című, 1991-ben Veszprémban megrendezett konferencia előadásai és hozzászólásai (Veszprém-Debrecen, 1997)

Sándor János Kolony: Adalékok a kolonyiak vallásos életéhez

Miközben fehér tojást adtak nekik. A nagyhét nagy buzgalommal ment végbe gyónás és szentáldozással. Nagycsütörtökeste az Úr Jézus kínszenvedése emlékére összegyültünk a templomban egy fél óra elmélkedésre, miket az Olajfák hegyén szenvedett. Nagypénteken reggel három órától mindenki ment a temetőt kerülni. Mintha az Úrjézussal járnák a szenvedés útját. Nagyszombaton délután öt órakor kezdődött a föltámadás, amelyen mindenki megjelent. A templomból kijövet lejöttünk a parton, megkerülve lent a Bokterkertet, énekelve, zászlókkal és lámpásokkal visszatértünk a templomba. Húsvét vasárnapja a Nagyvasárnap, a legnagyobb tisztelettel ment végbe. Húsvéthétfőn a gyerekek és legények végigjárták a lányos házakat s megöntözték a lányokat, amiért otthoni piros hímes tojást és megvendégelést kaptak. Jött a május, amelyet a májusfák díszítettek. Szombaton este cigányzene járta végig a falut, minden lányos háznál megálltak egy pár nótára s mire végetértek, a legények hozzáfogtak a májfa ültetéséhez. Szalagokkal földíszített magas fenyőfát ültetett egynémely, már udvarló legény a lány háza elé. A búcsú az aratás befejeztével jött meg. Mindenki jó érzéssel volt eltelve, kivált hajó termés volt. Elsősorban is hálát adtunk Istennek, hogy adta egész évre a kenyerünket, hogy jutott belőle friss kalácsra is, amelyet mi saját otthonunkban készítettünk. Otthon sütöttük a kenyeret is, kalácsot is a neki készült kemencében. A búcsú másik napja szintén mulatsággal végződött. Utánna jött a kukoricatörés, amely rendesen egy hétig, vagy tovább is eltartott. Ez volt csak az igazi jó, hogy már odahaza foszthattuk a kukoricát, több szomszéd társaságában. Azután jött a szilvából készült lekvár főzése, amely három napig is eltartott. A kender feldolgozása is az őszi időkben végződött úgy, hogy Mindenszentek napjára minden kinti munkának el kellett végződni. Az advent a roráté misékről volt nevezetes, melyek 6 órakor kezdődtek. Gyónás és áldozás végeztével eljött a Nagykarácsony. Ádám-Éva napján, este a szentvacsora végeztével az utcán lövöldözések és kürtszó hallatszott, melyet ostorpattogás kísért. Az éjjeli bakterok meg a falu pásztorai vonultak végig a falun, miközben bort és kalácsot vittek nekik. Karácsony nagy napján mindenki otthon maradt, csak másodnapján mentek egymáshoz köszöngetni, mely így hangzott: Dicsértessék az Úr Jézus Krisztus. Kellemes karácsonyi ünnepeket kívánok. Adjon az Isten gazdának bort, búzát bőven. Gazdaasszonynak tyúkot, ludat, lánynak, legénynek egy-egy szép mátkát. Országunkba csöndes békességet, ha meghalunk lélek-üdvösséget. Újévkor meg a sok jó újévi kívánsággal halmoztuk el egymást, melyet a két éjjeli őr, a bokterok megerősítettek, akik újév után sorrajárták a házakat, kezükbe az éjjeli hallaperda, amelyre egy szép piros alma volt szúrva. 510