Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2. A hasonló című, 1991-ben Veszprémban megrendezett konferencia előadásai és hozzászólásai (Veszprém-Debrecen, 1997)

Pócs Éva Budapest: A magyar halottlátó és a keresztény Európa

a Balkán vagy az Alpok vidékének halottlátóira voltjellemző. Ami a magyar halottlátó-gyakorlatot alapvetően meghatározta, mint fő befolyásoló tényező, az meggyőződésem szerint nem annyira ez a fajta európai népi gyakorlat, ha­nem az Európa e részén népivé is lett, vallásos, keresztény eredetű tevékeny­ség. Amikor a magyarság a keresztény Európával rendszeres kulturális csere­kapcsolatba került, Európa témánk szempontjából fontos népeinél már min­den bizonnyal (az előbb vázolt óeurópai "pogány" rítusok töredékes, esetle­ges fennmaradása mellett) a túlvilággal való kapcsolatteremtés keresztény valláshoz (és sokszor egyházi személyekhez) kötődő módszerei voltak a do­minánsak. Ezt kézenfekvően bizonyítja az a tény, hogy a magyar halottlátó adatokkal a XVII. századtól kezdve dokumentált tevékenysége lényegében egyezik a középkori Európa keresztény vizionáló gyakorlatával. A magyar kutatásnak azt a fent említett tételét, hogy a középkori és kora újkori vízióiro­dalom hatott a magyar halottlátóra (a halottlátó mondáira) úgy módosítanám tehát, hogy a halottlátó mediátori gyakorlata lényegében ez a középkori-kora újkori keresztény vizionáló gyakorlat, pontosabban e sokszínű gyakorlat sajá­tos - bizonyos mértékig egyénivé vált, és régiónkban igen szívósan fennma­radt - része. A középkori vallásos víziók óriási mennyiségű adatanyaga egy VI—XII. századi virágkorra vall (a nyugati kereszténység területén), de előzőleg már a III. századtól és utána a kora újkorig igen bőven, és azon túl is folyamatosan napjainkig vannak adatok "keresztény" víziókra, elsősorban a nyugati keresz­ténység területéről. Ez nem jelenti azt, hogy a pravoszláv egyház írásban ke­vésbé dokumentált felségterületén ne lett volna a nyugat- és közép-euró­paihoz hasonlóan mindennapos a vallásos víziók élménye; erre a valamikori délkelet-európai gazdaságra vall Európa ortodox régióiban a legújabb korig intenzíven fennmaradt gyakorlat. 1 * A feljegyzések egyházi személyek - papok, szerzetesek, apácák - mellett világiakra, nemesekre és polgárokra és - az elit írásbeliség természetéből kö­vetkezően ritkábban - alacsonyabb társadalmi rétegekre - parasztokra is ­vonatkoznak. Hangsúlyozni kell itt, hogy nemcsak kiválasztottakhoz, leendő szentekhez, híres karizmatikus személyiségekhez kapcsolódott a vizionálás adománya, hanem általános, elvileg mindenki számára elérhető, a leghétköz­napibb életben is bekövetkezhető lehetőség volt, bár természetesen bizonyos fajta életstílushoz, sokszor "kiválasztottsághoz", felkészüléshez, tanuláshoz és sokszor egy bizonyos közösségi funkció hivatástudattal való betöltéséhez kapcsolódott. 32

Next

/
Oldalképek
Tartalom