Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2. A hasonló című, 1991-ben Veszprémban megrendezett konferencia előadásai és hozzászólásai (Veszprém-Debrecen, 1997)

Pócs Éva Budapest: A magyar halottlátó és a keresztény Európa

A keresztény vizionálok kapcsolatteremtési technikája a fent jelzett általános, archaikus módszerekkel: a transz vagy extázis, a "jelenések" és álmok hármasával vág egybe. Ami a testtől transz révén elszakadó lélek "utazását" illeti, a középkortól napjainkig folyamatosan vannak adataink vizionálókról vagy általuk készült feljegyzésekből ennek egzakt leírására, mégpedig mind az "elragadott" ("extra corpus suum raptus") lélek testből kiszállására, "repülésére", mind a lélek testbe való - olykor nehéz, vonakodó - visszatérésére. A visio és revelatio mellett leggyakrabban használt középkori kifejezés, az ekstasis jelentése is "kilépés" (a testből).

19 A középkori látomások kulturálisan meghatározott tartalmi elemei közül most csak azt a néhányat említem futólag, amelyek a magyar halottlátó "túlvilági utazásaiban" is szerepet kapnak, és így az összehasonlító-történeti elemzések tárgyai voltak, vagy lehetnek. Egyik ilyen elemet a vizionálót elhívó, túlvilágra kísérő szellemek jelentik. Erről röviden összefoglalva annyit mondhatunk hogy ezek sora (szentek, angyalok, Szűz Mária, stb.) természetesen teljes mértékben keresztény jellegű (noha nem mindenben "pogány" előzmények nélkül). A magyar halottlátók látomásaiból ismert szent személyek, vezetők mindenesetre pontosan soraikba illenek. Ami a túlvilág topográfiáját illeti, a menny-pokol kettőssége és a mennypurgatórium-pokol késő középkorra kialakult hármassága, ezek egymáshoz való viszonya, az egyiket a másikkal összekötő utak, hidak, vizek, és maguk a helyszínek (szigetek, barlangok, hegyek, ligetek, stb.) tájaikkal, építményeikkel és az őket benépesítő szent seregekkel, a szenvedő vagy üdvözült lelkekkel - mindez hallatlanul gazdag, változatos anyagot szolgáltat, amit itt még említésszerűen sincs mód áttekinteni. A nyugati (és részben a keleti) kereszténység előtti, illetve az ókori, vagy ókori keleti magaskultúrákból eredő, vagy helyi germán, kelta, stb. hagyományokra épülő vonással is rendelkeznek ezek a túlvilágképek, amelyeknek különböző kulturális típusai állapíthatók meg.

20 Ugyanezek a - vallásos látomások toposz-kincsével közös-típusok jelennek meg a magyar halottlátók túlvilág-elbeszéléseiben is. E gazdag anyag vizsgálata - amely ezideig nem történt meg a magyar halottlátóval kapcsolatban, sem "keleti", sem "nyugati" vonatkozásban - valószínűleg sok fogódzót adna történeti kérdések megoldásához. Egy pontról pontra haladó összehasonlító elemzés során kiderülhetne, hogy az általános európai, keresztény motívumok mellett van-e mégis valamilyen sajátosan magyar (kelet-európai, "keleti, "pogány", stb.) eleme a halottlátók túlvilágainak. Eddigi anyagismeretem birtokában úgy látom, hogy ami a közismert nyugati toposzoktól eltér, az leginkább kelet európai/ortodox sajátság a magyar halottlátók túlvilágainak 33