Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2. A hasonló című, 1991-ben Veszprémban megrendezett konferencia előadásai és hozzászólásai (Veszprém-Debrecen, 1997)

Vetési László Kolozsvár: Egy aranyosszéki idős férfi vallásos világképe

napi természeti jelenséggel nincs tisztában (földrengés, villámlás, eső, évszakok, nappalok-éjszakák váltakozása), igaznak tartott-nem igazolt ismeretként kezeli, vagy egyszerűen behelyettesíti öröklött hiedelemanyaggal (az eső szivárványból lesz). Természettudományos ismeretanyagában együtt él és elfér a holdraszállás és az is, hogy a Hold-foltok Szent Péter fényképe; az idegen égitesteken való életlehetőség és az, hogy ott valami mese-világ van. Az emberi test legfontosabb szerveinek ismerete és működése elmosódottan él, és ami meglepő a darwini evolucionizmus emlékezetében maradt, miközben a "mindennap észlelhető jelenségek mennyire nem tudatosulnak az emberekben, illetve valamiféle hamis tudat alakul ki velük kapcsolatban."

7 Technika. A legszembetűnőbb és legszebb-metafórikusabb a "legfrissebb" a tömegkommunikációs eszközökkel való találkozás. Ezek teljes egészében technikai hiedelemként rögzülnek; eltűntek, vagy csak nyelvimetafórikus szinten maradtak az ördögi, boszorkányos értelmezések. Ezen a területen a legfelkészületlenebb, hisz ezek teljesen kívül esnek az iskolázott ismeretértelmezhetőség, a már igazolt tudatbeli kép általánosításának a lehetőségén. A legszebb nyelvi és szemléleti gazdagságban jelentkező anyag épp ez: "a technika mitizálása" (vonat, léggömb, bicikli, autó, patefon, telefon, rádió, televízió, magnó) .

8 A technikai dolgokban való jártassága, az azokhoz való viszonyulása vegyes. Néha egészen meglepő dolgokat rögzített emlékezetében (léggömb-hidrogén), máskor szemléletes, találó metaforával nevezi meg, következteti a gépezet működési mechanizmusát (vonat: egy fazék fövő víz). Nem verbalizálhatja a technikát, mert nem formálhatott hozzá magának nemlingvisztikai terelő eszméket",

9 már nem szocializálódott bele ebbe a technikai világba, ez csak hiedelemszinten rögzülhet: ennek jelei azok a szép metaforák, melyekkel körülírja, megnevezi a megfoghatatlant (patefon = tányér, a rádió beszél, de nem lehet visszafelelni neki, ember van benne?, magnó=megfogta a hangomat, gondoltam megfogja a nyakamat is), tudományt pótló paraszti víziók, animizációk, perszonifikációk, egy világkép-kövület megmozdulásai, melyekben megsejlik: milyen érzés számára érthetetlen technikai vívmány-hatalmasságok burkában élni. Ének, rajz, torna. A népiskolai oktatást kiegészítő tantárgyak közül az ének szeretete, a dalárda életreszólóan fontos lett, mellettük a rajz és torna jelentősége eltörpül. A vallásos ismeretek, a vallásos élmény Táti életében különlegesen fontos szerepet tölt be. Bibliaismeretei pontosak, részletesek, vallásossága túllép az emocionális-tradicionális körön - sok benne az intellektuális elem, tudatosul még a vallások közti különbség is. A vallásos szemléletanyag, bár személyisége egészét áthatja, mégis dualisztikusán elkülönül a természettudományos324