Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2. A hasonló című, 1991-ben Veszprémban megrendezett konferencia előadásai és hozzászólásai (Veszprém-Debrecen, 1997)

Vetési László Kolozsvár: Egy aranyosszéki idős férfi vallásos világképe

téssel kapcsolatos hiedelmek után érdeklődtem a palóc hiedelem-kérdőív alapján, csak nevet: "ennyi bolondságot ki csinál meg?"; az igézés elleni piros szalagon kívül semmi sem él tudatában. Tény tehát hogy "a gazdasági ismeretek és a nem lexikális jellegű természettudományos ismeretek jobban integrálódnak a mindennapi tudatban, mint a történelmi és politikai ismeretek, azaz minél közelebb állnak (...) a társadalom napi praxisához (...) minél inkább sorolhatók a hétköznapi gyakorlati tudás körében, annál magasabb az ismeretszint az adott témakörben."

6 A paraszti munkavégzés, munkafolyamatok, sokoldalúságában is egyoldalúsodott ismeretek között, a legszéleskörűbb és legmegalapozottabb épp az iskola-gazdakörök által szorgalmazott, segített de lényegében áthagyományozott aranyosmenti intenzív kertkultúra. Táti mindennapi tudata, ismeretvilága tehát két szinten őrzött meg koncentráltan hiedelmeket: az egyik a hagyományos, örökölt hiedelemanyagnak egy töredékrésze, melyet vagy igaznak tartottként, vagy már rendezetlenül konzervált; a másik szint azoké a társadalmi-tudományos ismereteké, amelyek már számára túlesnek az értelmezhetőség szféráján, hiedelemként rögzülnek a tudatban. Ismeret- és hiedelemvilága egy letűnő világkép sajátosságait őrzi, hagyományozza, amely egy faluközösség, etnikum, társadalmi osztály, életkorréteg fogyó-kopó tulajdona. Iskola-világkép A számtan-mértan ismereteiben az az általános hiedelem érvényesül, hogy az nehéz. Csak annyi maradt meg ezekből emlékezetében, amennyire épp szüksége volt a mindennapi élet gyakorlatában. Ezek azok az ismeretek, amelyek a legtávolabb helyezkednek el az ő-, és a parasztság egészének ismeretanyagában. Történelem. Táti gazdag orális történelmi anyaggal rendelkezik; választékos eredetmonda- és népdalkincset őrzött meg. Történelemtudata nagyon mély, ahol még együtt él az eredetmonda a dákok és Vitéz Mihályról szóló ismeretek pontos emlékezetével. A hun-magyar rokonság nála egyenesen azonosságként jelenik meg; a világháborúk okai sematikusak, de nyoma sincs bennük a háborúk szükségességéről vallott eléggé általános hiedelemnek. Földrjazi ismeretei hiedelemmentesek. Pontosan ismeri, emlékezik az akkor tanultakra: a vármegyékre, az öt világrészre, a további ismeretei azonban már csak a mobilitásban gyökereznek. A természettan-vegytani ismeretei, világképe természettudományosan megalapozott, heliocentrikus; az elvontabb geológiai és nagyon sok hétköz323