Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2. A hasonló című, 1991-ben Veszprémban megrendezett konferencia előadásai és hozzászólásai (Veszprém-Debrecen, 1997)

Vetési László Kolozsvár: Egy aranyosszéki idős férfi vallásos világképe

gadhatók be. Táti példája igazolja, hogy ez mennyire és milyen mértékben sikerült neki. Számára az iskola alapjaiban meghatározó ismeretforrás. Megalapozott ismeretanyagot hozott magával, tudományos ismereteinek, világképének alapjait is az iskola adta; és bár az iskolai ismeretanyag a paraszti munkavégzés rutinizációjában alapismeretekre bomlik le, mégis rendívül gazdag használatlan, passzív ismeretanyag konzerválódott emlékezetében. Az iskola után szerzett ismeretekben megfigyelhető az öröklött tanult gondolkodásmódén szerinti továbbgondolkodás próbálkozása. Mi is történik tehát? Az információk özönében biztonságérzetét azzal növeli, hogy minél nagyobb körben általánosítja-használja primer ismereteit. A primer tapasztalatokhoz, tudatbeli képekhez más jelenségkörök is hozzákapcsolódnak; az elemi ismeretekre az újabb információk, e század innovációinak egésze mind ránehezedik. "A már igazolt tudatbeli képet" általánosítja, és "minél inkább metafórajellegű tudatbeli kép alapján akarunk választani cselekvést és eredményt hozzá, annál több ebben a képben a hiedelemszerü".

1 Tátinál tanúi vagyunk tehát annak, hogy egy bizonyos jelenséghez kapcsolódó gondolkodási képességei kimüvelődnek és elmélyülnek; ezek főleg az iskola által tudományos ismeretté strukturált ismeretek és gondolkodási készségek. Az ezen túllépők, amik már nem építhetők be ebbe az ismeret- és gondolkodási mechanizmusba, innováció tárgyai lesznek, pl. a gépek, társadalmi jelenségek, vagy akár maga a személyiség.

4 A metaforizálódott ismeret hiedelemmé változik; a paraszti világkép, iskolai kultúra, további információ-lerakodás hármas elemének interferálódásában születik színes, gazdag nyelvi-szemléleti konglomerátummá. Az iskolát követő nyolcvan esztendőben a társadalmi tudat lényeges változásokon ment keresztül, a tudományos gondolkodás számos új elemmel gazdagodott. Ennek leglényegesebb elemeit Tátinak interiorizálnia kellett, ismeretvilága tehát fontos gazdagodási mechanizmuson ment keresztül. Ennek leglényegesebb forrásai az ismeretterjesztő kommunikációs csatornák, elsősorban a Táti olvasottsága. Lánya vallomása szerint, - aki hosszú időn keresztül községi könyvtáros volt - lényegében az egész könyvtárállományt elolvasták Mamival, legkedvesebb olvasmányaik a történelmi tárgyúak voltak, valamint a novellák, regények. Az ismeret gazdagodásában lényeges szerepe volt még az olvasókörnek; a tanító, pap is fontos tudományos, kulturális ismeretközvetítők voltak. Lényeges kérdés, hogy mindennapi tudatának, ismeretvilágának melyik részén helyezkednek el túlsúlyban a hiedelmek - vagyis "milyen tudatformákban" jelentkeznek leginkább és hol a legállandóbbak/ A mindennapi munkavégzés gyakorlata ugyanis fokozottan a kognitív szférához kapcsolódik, itt lazábbak a hiedelmek. Amikor a zöldségtermesz322