Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2. A hasonló című, 1991-ben Veszprémban megrendezett konferencia előadásai és hozzászólásai (Veszprém-Debrecen, 1997)
Wass György Sófalva: Evangélikus és református együttélés Zselyken
Sellijk 4 ; 1850 Sejku, Schelk; 1854 Selyk, Schelkau, Jeica 5 . Egy XIX. századi egyházi jegyzőkönyvben Selyk elnevezéssel jelölték. 6 I. Lenk von Treuenfeld helyrajzi lexikonjában 7 a következőket írja: "Zselyk, Selyk, Sellyk, Selkinum (magyar és latin elnevezések, melyek különböző okiratokban fordulnak elő). Selk, Schelken (román elnevezések) falu, mely a besztercei szász disztriktumhoz tartozik. Magyar evangélikusok és reformátusok lakják, a faluban evangélikus templom és parókia van, mely a besztercei káptalan fennhatósága alá tartozik (...). Szász elnevezése Sälk, német neve pedig Schelken. Nem tévesztendő össze Kleinschelken-nel (KisSelyk, Çeica Micä) és Marktschelken-nel (Nagy Selyk), mely falvak Transzilvánia déli részén vannak (...)". Nevének etimológiájával kapcsolatban Gustav Kisch 1929-ben Szebenben megjelent müvében 8 megállapította, hogy a Zselyk (Zselik) elnevezés alapja a szláv sali, mely sót jelent. G. Kisch állítása alapján feltételezhető, hogy a falu arról az egyetlen és kiszáradt, de jellegzetes növényzetéről még felismerhető sós forrástól kapta a nevét, mely az Új határ felé vezető mezei út mellett, a Holdak nevű határrészben van. Erről a helyről tulajdonképpen az egész falu tud, s az idősebb korosztálybeliek szerint mintegy 8-10 évtizede apadt ki teljes mértékben. Számos írott hagyomány utal a falu fekvési területére, mely települési helyül szolgált. Valamennyi úgy említi e helyet, mint az úgynevezett "Királyföld"-ön C) levőt, ahová a szászok települtek. Tehát Zselyk, minden valószínűség szerint szász település. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy határán sohasem volt feudális birtok, lakói szabad parasztok voltak. "Az Andreanum világosan megjelöli, hogy ezeket (vagyis a szászok) mint vendégeket (hospites) hívták erre a területre (...). A XII. és XIII. században települtek Erdélybe, a Barcaságra és Beszterce város környékére" - állapítja meg Michael Kroner a szászság telepítésére vonatkozó tanulmányában 10 . A szász ősök mellett tanúskodnak a ma is létező szász eredetű családnevek, úgymint: Ghásznár (Gassner), Guthér (Gutter), Fárr (Fahr), Gönczel (Göntzel), Suller (Schuller). De emellett szól a lutheri reformáció felvétele és a mai napig való megtartása, a falu külső képe, a népviseletnek - főleg a nők viseletének - szászos motívuma, és nem utolsó sorban a lakosok lelki alkata. Tekintettel arra, hogy a történelmileg is ellenőrizhető időkben a faluban csak egyetlen egyházközség volt, a zselyki evangélikus egyház története azonos a település történetével. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az eredeti települési helyen kívül még volt egy jóval későbbi is, melynek létrejötte (XVIII. század vége?) szorosan kapcsolódik az evangélikus egyház történetéhez. E települési hely a 304
