Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2. A hasonló című, 1991-ben Veszprémban megrendezett konferencia előadásai és hozzászólásai (Veszprém-Debrecen, 1997)

Bellon Tibor Szeged: Reformátusok és katolikusok érdekellentéte a Nagykunságban

voltak. A betyár-képpen itt tartózkodó legényeket vagy szolgálókat visszaküldték szülötte helyükre.

7 Még akkor is kiutasították az illetőt, ha közben megnősült, akár redemptus lányt vett feleségül. A túrkevei plébános Csanádi Antal a Kerülettől kért védelmet, mivel Lakorszki Miklós csizmadia legénynek a helyi tanács nem engedi a letelepedést, pedig az eljegyezte a templom kurátorának a lányát.

8 Mivel a redemptus gazdáknál a munkavállalók többnyire katolikusok voltak, ezért a papok gyakran felekezeti ügyet csináltak a vitás kérdésekből. Részben így próbálták pártját fogni a híveiknek, részben pedig a felsőbbség pártfogásában bízva a maguk és egyházuk számára is előnyöket szerezni. 1791-ben a karcagi tanács a kerülettől kér segítséget, mert a "szolgálat végett bejött, de szolgálni nem akaró tsavargókat a városból kiparantsolták és hazájokba utasították, de a katolikusok és azok tisztelendő plebánusa ellen mondott."

9 Túrkevén amiatt panaszkodik a plébános, hogy "itt a pápista embert szolgálni sem engedik."

10 Kunhegyesen Ökrös György maradásáért szállt szembe a tanáccsal Bracsel György tisztelendő azt állítván, hogy "azért nem engedtetik meg Kunhegyesen a lakás, mivel pápista." De a tanács nem engedett, megmaradt a döntése mellett, mivel a szóban forgó egyén "csavargó személy" és így a büntetése nem lehet más mint a hazautasítás." Karcagon is szigorúan őrködött a tanács afelett, hogy csak szolgálatot vállalók maradjanak meg a városban függetlenül a vallásuktól. Még a gazdát is megbüntették, ha titkon bújtatta a betyárkodó, munkakerülő idegent.

12 Az is előfordult, hogy csak jó évtized múlva jött rá a tanács, hogy illetéktelenül lakik valaki a városon. Vele szemben is szigorúan eljártak, így pl. Szalontai Jánost 12 év Kunhegyesen lakás után utasították ki hazájába.

13 Ebben az időben ugyancsak Kunhegyesen cifra ügy keletkezett három katolikus kiutasításából. Még az egyházi és világi főhatóságokat is végigjárták az iratok. Lentz Ferenc, Mátyási József és az említett Szalontai János ügye egy évig húzódott, míg végre nyugvópontra jutott. A tanács csak a nádorispán utasítására engedett.

14 A helybéliek gyakran védekezni voltak kénytelenek az alaptalan vádak ellen, hogy ők üldöznék a katolikusokat. Azt bizonyítják, hogy maguk is katolikus szolgát tartanak. így pl. 1802-ben a túrkevi bírónak 23 évig volt pápista kapása Harangozó Szűcs Mihály, Debrecenyi Andrásnak pedig most is pápista cselédje van - bizonyítják a tanácsbeliek.

15 Ezzel is azt erősítették, hogy a kitiltott nem a vallása, hanem a magaviselete miatt jutott a sorsára. Ezek az adatok talán meggyőznek arról, hogy a Nagykunságon nem vallási, sokkal inkább gazdasági, vagyoni ellentétek alkották a belső feszültség alapját. Mivel a városok vezetése a birtokos református redemptusok kezében volt, az egyházi vezetésben is nekik volt meghatározó szavuk, természetesnek 295