Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2. A hasonló című, 1991-ben Veszprémban megrendezett konferencia előadásai és hozzászólásai (Veszprém-Debrecen, 1997)

Barna Gábor Budapest: Vallás és identitás. Szlovák reformátusok

formátus és katolikus templommal.

8 Bár Fényes Elek adatai jelzik a táj vegyes nemzetiségű és felekezetű voltát, egyértelmű a református magyarság relatív többsége, meghatározó súlya. E községek századunkban is több református lelkészt adtak, s Beszterböl származik a szlovákiai református egyház jelenlegi püspöke (Mikó Jenő). Ezek az említett települések jelentik tehát ma még a Kárpát-medence legészakibb magyar falucsoportját, e ponton nyúlik legészakabbra a magyar nyelvterület. Legészakibb magyar településként a X1X-XX. században eddig Magyarbödöt tarthattuk számon. Ez nagyjából a 45. szélességi fokot jelenti. Ettől északabbra a magyarság szórványként élt főleg a szepességi városokban. A XVII. században ugyan Simplicissimus még sokkal északabbról nevez meg magyar településeket: Nagysárostól kezdve említi ezek sorát.'' Református gyülekezetek azonban Magyarbőd magasságától kissé északabbra is találhatók voltak és találhatók ma is. A Kárpát-medence legészakibb református gyülekezete Kassa és Eperjes között Tárcavajkócon van. Erről Fényes Elek azt írja: "Vajkócz (Valkovcze) Abaúj vm-i tót falu a Tarcza mellett. 68 rk. 69 evang. 205 ref. 7 zsidó lakos."

10 Zemplénben és Ungban nagyjából ugyancsak a 45. szélességi fok mentén található a többi református gyülekezet, amelynek nyelve vagy magyar és szlovák (pl. Ungban Bező, Jenke, Zahar, Zemplénben Gálszécs stb.), vagy már a múlt században is kizárólag szlovák (pl. Zemplénben Tussá, Tussaújfalu, Vásárhely stb.)." Részben a helyszínen (Magyarböd, Györké), részben a kassai járási levéltárban áttekintett, különféle református egyházi iratok és anyakönyvek tanúsága szerint az Olsva völgyi települések nyelve a XVIII. századtól kezdve a magyar volt. E nyelven vezették nemcsak anyakönyveiket, hanem minden más típusú feljegyzésüket is. Ugyanakkor Fényes Elek statisztikája főleg a vallási megoszlásra vonatkozóan már jelzi, hogy ezek a települések vegyes nemzetiségűek voltak, s ezt a tényt jelöli több esetben a település szlovák nevének feltüntetése is. Más felekezetek - elsősorban római katolikus és evangélikus - valamint más nemzetiség jelenlétét a mai helyzet megértéséhez is tehát már évszázadok óta tekintetben kell vennünk. Péter Mihály gálszécsi református lelkész, Trianon után később, a Szlovákiai Tiszáninnen Református Egyházkerület püspöke, aki a vidék református egyháztörténetének egyik legkiválóbb kutatója volt, azt írja 1913-ban, hogy "az abaúji egyházmegyében régebben voltak tótajkú gyülekezetek, ma az istentisztelet mindenütt magyarul folyik."

12 Ugyanott felsorol számos felsőzempléni és ungi egyházmegyéhez tartozó falut, ahol az istentisztelet nyelve felváltva magyar és tót.

13 280