Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2. A hasonló című, 1991-ben Veszprémban megrendezett konferencia előadásai és hozzászólásai (Veszprém-Debrecen, 1997)

Barna Gábor Budapest: Vallás és identitás. Szlovák reformátusok

a prédikátorok - főleg a XVII. században - az új hitet terjeszteni próbálták az erdélyi románok és a felvidéki szlovákok között is.

2 Ez bizonyos sikerrel is járt, hiszen - figyelmünket most csak a szlovákokra fordítva - a XVIII. században Debrecenben már szlovák nyelvű énekeskönyvet jelentettek meg számunkra.

3 Történetük ugyanakkor máig nincs kellőképpen feltárva. Szlovák anyanyelvűek mellett bizonyára elszlovákosodott magyarok is voltak közöttük ezt jelezheti a szlovák reformátusok közt a magyar családnevek nagy száma.

4 Az összeírások, a népszámlálások adatai szerint számuk egyre nőtt. Számbeli gyarapodásuk a XX. században a természetes szaporulat mellett valóban a szórvány magyar reformátusság, olykor egész gyülekezetek elszlovákosodásával történt. Ez a mindinkább erősödő és felgyorsuló folyamat a szlovákmagyar nyelvhatár mentén a történeti Abaúj, Zemplén és Ung vármegyék területén fekvő református településeken figyelhető meg.

5 E rövid tanulmány csupán a történeti Abaúj megye néhány falujában megkezdett kutatásaim tanulságait, eddigi tapasztalatait foglalja össze. E faluk a következők: Magyarbőd (Bidovce), Petőszinye (Svinica), Györké (D'urkov) és Beszter (Sady nad Torysou, Byster), amelyek a jelenlegi szlovákiai közigazgatási beosztás szerint a Kassa-vidéki járáshoz (okres Kosice-vidiek) tartoznak.

6 Napjainkig a magyar nyelvterület legészakibb településcsoportját alkotják (alkották?) a Hernád mellékfolyóinak, a Tárca és az Olsva folyócskáknak völgyében. A vidék földrajzi nevei, a községek határában található erdők, hegyek, völgyek, patakok, dűlők nevei a XVIII. századi kánoni látogatások (canonica visitatio) jegyzőkönyveiben és napjaink szóhasználatában is magyarok.

7 A hivatalos írásbeliségben az utóbbi évtizedekben ezeket szlovákra fordították, vagy hasonló szlovák elnevezéssel helyettesítették. A táj népének történeti hagyományai még kutatásra várnak. Magyarbődi visszaemlékezések szerint (néhai Mihók András) őseiket Bethlen Gábor erdélyi fejedelem telepítette le arra a vidékre. Tény, hogy ez a terület sokat szenvedett a XVII. századi Habsburg ellenes felszabadító háborúk során, s ez erősen közrejátszott a lakosság nemzetiségi összetételének megváltozásában. Fényes Elek Geographiai Szótára (1851) Magyarbődöt magyar falunak írja 70 katolikus, 25 evangélikus, 400 református és 6 zsidó lakossal, református anyatemplommal. Györkét magyar-tót falunak említi 150 katolikus, 10 evangélikus, 230 református és 40 zsidó lakossal, református szentegyházzal. Fényes Elek szerint Petőszinye tót-magyar falu 176 római katolikus, 153 görög katolikus, 70 evangélikus, 190 református és 32 zsidó lakossal, református templommal, míg a Kassához közeli Beszter magyar-tót falu 149 római katolikus, 50 görög katolikus, 21 evangélikus, 180 református lakossal, re279