Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2. A hasonló című, 1991-ben Veszprémban megrendezett konferencia előadásai és hozzászólásai (Veszprém-Debrecen, 1997)

Lukács László Székesfehérvár: A vándorló templomok kérdéséhez

egy régi sáncz forma amellyről azt mondja még máig is a' nép, hogy ezen árok azt jelentené, hogy az Angyalok egy kápolnát Andocsról Somogy megyéből hoztak volna Zala megyébe Sz. Lászlóra, s ezen kápolna nyoma hagyta volna maga után azon árkot, Andocstól egész Sz. Lászlóig".

6 Ez az adat térben két híres dunántúli búcsújáróhelyre, Búcsúszentlászlóra és Andocsra, időben pedig a török korra irányítja figyelmünket. Búcsúszentlászló legendája szerint amikor a hódító török sereg Zala megyét elérte, a menekültek ezen a félreeső helyen gyülekeztek, húzták meg magukat. Az angyalok, hogy a menekülteket vigasztalják, egy kápolnát hoztak ide. A zarándokok Búcsúszentlászlón a Lorettói Boldogasszonyt, a törökök elleni harc szimbólumát tisztelik.

7 Andocs legendáját így írta le 1836-ban Jordánszky Elek: "Az andocsi klastromot, és a mellette fekvő templom nagyobb részét gróf Volkra János Ottó Andocsnak akkori földesura, s veszprémi püspök építtette 1725ben. A templomban, mely a mennybe felvitetett Nagyasszonynak van szentelve, ilyen kép látszik, mint a milyent ide rekesztek. A Boldogasszony jobb karján tartja a kisded Jézust, mindkettő koronás fővel levén. Mellettük áll két koronás sz. szűz martyr, sz. Ágota és sz. Dorottya. A Boldogasszony felett olvastatik: Regina Angelorum, azaz: angyalok királynéja. Sokan régi hagyomány után most is azt tartják, hogy angyalok által hozatott ide ezen templom kápolnája e szent képpel együtt, mint ama názárethi ház, messze földről. Az a régi kápolna mintegy szanktuariuma a templomnak."

8 Az andocsi legenda egy másik változata szerint a kápolnát és a kegyszobrot még a törökök betörése előtt, a 16. század elején hozták el az angyalok Kalocsáról Andocsra.

9 A legendát az 1930-as években így beszélte el a kalocsai Lüdvérc Julis: "A kalocsaji templomban a törökök a Márjáhó kötötték a lovukat. Egyik kargyáva mög is vágta a Marja arcát, most is láccik a fóradás rajta. Eccaka főkereködött a Marja, Paksná mönt át a Dunán, két derék angyal vite rúdon; nagyok, óriások. Gyapány (Gyapa), Kél (Németkér), Uzora (Ozora), Simontornya, Szakái, (Szakály), Nagynémeti (Tolnanémedi) felé möntek. Ahun leütek a fa alá pihenni, az ágak összeborutak oszt fórás fákat. A kápolnáhó mög híjába akartak templomot építeni, de nem ragad hozzá."

10 Az andocsi kápolna legendáját a Mezőföldön is jól ismerik. Ez érthető, mivel területe Kalocsához és Andocshoz is közel van, s katolikus népe buzgó búcsújárónak számított. Az andocsi búcsújárások a legendát tovább erősítették. Pál Lajosné Szűcs Farkas Veronika 1906-ban Ozorán született, említette, hogy együtt bérmálkozott Illyés Gyulával. Kérésemre levelében ezt írta Andocs legendájáról: "Én, özvegy Pál Lajosné Ozorán laktam, az 1920-as években hallottam az apósomtól: Kint voltunk az erdőszélen aratni, elküldtek a Kereszt völgybe vízért. Mikor jöttem visszafelé, feltűnt, hogy a búzában két sorban a búzafe267