Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2. A hasonló című, 1991-ben Veszprémban megrendezett konferencia előadásai és hozzászólásai (Veszprém-Debrecen, 1997)

Lukács László Székesfehérvár: A vándorló templomok kérdéséhez

jek meg voltak hajolva erősen. Kérdeztem, miért van az úgy meghajolva, és azt mondta az apósom, hogy az angyalcsapás. Kalocsáról erre hozták az angyalok a kápolnát, és vitték Andocsra, az ozorai faluvégen letették pihenni. Volt ott egy kút is, melyet szentkútnak hívtak, és szombaton este odajártak imádkozni és énekelni. A másik dűlőben rozsot arattunk, és ott is úgy le volt dűlve a rozs, és az apósom azt mondta: Látod, ez is angyalcsapás, erre haladtak tovább. Csicsói pusztában megint megpihentek, nagy fényesség támadt, a pásztorok megijedtek, és mondták nekik, ne féljetek. Onnan tovább vitték Andocsra. Mikor én Andocson jártam, a szerzetesek kertjében a két végét láttam a vasrudaknak a kápolna alatt". Hajdú István az enyingi népszokásokról 1987-ben készített néprajzi pályamunkájában a legendáról ezt írta: "A búcsújáró ájtatosság közé abban az időben különböző hiedelmek, babonák is keveredtek. A jámbor legenda szerint az andocsi kegykápolnát angyalok hozták Kalocsáról Andocsra. A templom mögötti völgyben volt egy érdekes növésű fa. Ahogy a földből kinőtt, kb. 1 méter magasban, több méter hosszan vízszintes irányban húzódott a törzse, majd úgy tört a magasba. Az angyalok erre tették a kápolnát, akkor hajlott meg. A fa kérgéből némelyek fogvájót csináltak, ezt fogfájás ellen tartották jónak... A csodás fát később eltávolították."" E kápolnák, kegyszobrok csodás áttelepítésében ugyanúgy szerepe volt a török veszélynek, mint Mária házának Názáretből a Fiume melletti Tersatoba majd az Ancona melletti Loretoba telepítésénél. A legenda szerint Mária názáreti házát is angyalok vitték el a Szentföldet elfoglaló törökök elől Dalmáciába majd Itáliába a 13. század végén.

12 A templomok csodás áttelepítésének vannak a török veszélytől független, helyi mondái is. Andocs legendájának harmadik változata szerint a török időkben a Tisza vidékén egy protestáns a vihar elől a kápolnába hajtotta be az ökreit, amire égi erők kiszakították azt a földből, és Andocsra vitték.

13 A Zala megyei Vaspör Csatár nevű szőlőhegyének lábánál egy templom állt, amit, mivel az árvíz fenyegette, le akartak bontani, s a hegy tetején újra felépíteni. Meg is kezdték a munkát, de amit nappal lebontottak, és a hegy tetejére vittek, azt az angyalok éjjel visszahordták, és újra felépítették. E csoda emlékére tartják minden évben Nagyboldogasszony napján (augusztus 15.) a csatári búcsút, amelyre távoli vidékekről is érkeznek zarándokok.

14 A Karancskeszihez (Nógrád m.) tartozó karancshegyi kápolna a monda szerint úgy épült, hogy az összehordott építőanyagot, a félig felépített falakat az angyalok egy éjjel egy másik hegycsúcsra hordták át. Az esemény a monda szerint Árpádházi Szent Margit idejében, a 13. században történt.

15 Utóbbi példák az angyalok által éjszaka elhordott építőanyag illetve amit nappal építettek, éjjel 268