Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2. A hasonló című, 1991-ben Veszprémban megrendezett konferencia előadásai és hozzászólásai (Veszprém-Debrecen, 1997)

Erdélyi Zsuzsanna Budapest: Az archaikus népi imádságok interetnikus kapcsolatai

archaikus költői műfajokban rejlő történeti értékkel. Ha fölfedezzük az értékeket, az irodalomtörténetírás fehér foltjait is ritkíthatjuk. Az irodalomtudomány is nyer vele, mint ahogy nyert a magyar népi-nemzeti kultúra az archaikus népi imádságoknak sok száz éven át rejtetten élő s immár európai összefüggéseiben is megmutatkozó középkori eredetű anyagával." Állítom, hogy nyerni fog vele mindazon nép, amelyik veszi magának a fáradságot és a közösségi emlékezet mélyéről kibányássza ezeket az ún. imádságokat, valójában a későközépkor szakrális költészetének bizonyos műfajokhoz tartozó szövegi emlékeit, töredékeit, nyomait. Szövegi emlékeket, amelyek imádságfunkcióban éltek, mint pl. a külön műfajt is alkotó Mária-siralmak. Egy XIII. századi Szent Ágostonnak tulajdonított Szenvedéstörténetbe ágyazott ó-provanszál hosszú Mária-siralom - valójában Szent Bernát népszerű Planctus-ának változata - imafunkcióját éppen az egyik záradékértékű szövegrésze árulja el. Itt imádságnak "orazon" nevezi írását, amelyben Mária fájdalmát, illetve a Szenvedéstörténetet mondja el.

12 Van szöveg, amelyben Mária öt örömének a fölidézése is megfelelő kegyes hasznot hajt: húsz napi búcsút ígér. Ilyen

13 és hasonló adatokat bőven hozhatnék a későközépkori európai szakirodalomból. Fentebb utalt tanulmányaimban részletesen foglalkoztam a kérdéssel és idéztem a szükséges történeti, írott fogódzókat is. I4 Ezek éppen úgy érvényesek Európa nyugati felére mint keleti régiójára, tehát ránk itt a Kárpát-medencében lakó népekre egyaránt, függetlenül attól, hogy a római pápa, vagy bizánci pátriárka "szent atya"-sága vonzza tekintetünket, amelyet ő egyaránt Krisztusra irányít s esetünkben a Krisztus megváltó halálát idézteti velünk, a kor szokásának megfelelően nem egyszer az anya, Mária fájdalmának tükrében.

15 JEGYZETEK 1. Az előadás szövegillusztrációkkal és nevezett tudósok korreferátumaival - kivéve Ortutay Gyula bevezető gondolatait, melyekből a későbbi Hegyet hágék. lőtöt lépek kötetek előszava lett, - megjelent az Ethnographia 1971:3 számában 343-374. oldalakon. E rövid beszámolót követte az első közlés az Új írás 1970:9 számában Jubász Ferenc bevezetőjével 75100. old. Kanyar József kérésére állítottam össze az ún. kis Hegyet hágék-ot, mely 1974-ben jött ki Kaposváron a Somogyi Almanach 19-21 összevont számában 224 oldalon. Ezt követte a nagy Hegyet hágék 758 oldalon a Magvető kiadásában Budapesten, 1976-ban, majd II. kiadásban 1978-ban, jóllehet újranyomás lévén e kiadás is 1976-os dátummal szerepel. Megkülönböztető jellemzője a színe. Míg az 1976-os kissé archaizáló szürke papíron jelent meg, ez utóbbi sárgás tónust kapott. 2. KOTULA, Franciszek: Znaki przeszlosci. Warszavva 1976. 3. NOVAK. Vilko: Slovenske ljudske molitve. Ljubljana 1983. 23