Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2. A hasonló című, 1991-ben Veszprémban megrendezett konferencia előadásai és hozzászólásai (Veszprém-Debrecen, 1997)

Gulyás Éva Szolnok: Szent György tiszteletének emlékei és hagyományai – szokások és hiedelmek

A keresztény egyház erre a napra illetve időszakra helyezte Szent György névünnepét. így Szent György-napja a továbbiakban tavaszi évkezdő határ­napként élt tovább és természetszerűleg magához vonzotta ezeket az ősi, má­gikus eljárásokat, amelyek nem is álltak olyan messze a gonoszt, a bajt elret­tentő sárkányölő Szent György legendájától, hiszen ezeknek a szokásoknak is a megtisztulás, az egészség- és termékenységvarázslás, a gonosz és boszorká­nyos lelkek elűzése volt a célja, szimbolikusan úgy is mondhatnánk, hogy et­től kezdve a sötétséget felváltotta a világosság. így véleményem szerint nincs is olyan nagy ellentmondás a szent névünnepe és a hozzá kapcsolódó profán szokások között. A mögöttes tartalmi hasonlóság kézenfekvő. Ezek a régi mágikus eljárások továbbélhettek a szent névünnepéhez kapcsolódva a legen­da által képviselt eszmevilágban. Szent Gyögy-napja a naptári év egyik legismertebb boszorkányjáró napja Luca mellett. A "szentgyörgynapi boszorkány" elsősorban a tehén megrontá­sára, a tejhaszon elvételére törekszik, e nap állattartásban, gazdasági életben betöltött szerepéből következően. Diószegi K. István XVII. századi feljegyzé­se szerint: "A büjös bajosok, a kik a' büjös beszédnek természeteken fellyül való erőt tulajdonítanak és büjöléssel a' Sárkányokat likakbul ki-hiják, az ágast tojtattyák, fejik, a tikokat megbüjölik, hogy sokat tojjanak, a' teheneket, hogy vájassak legyenek, sokan György nap éjeién nem is alusznak." 24 A sárkánybüvölésre vonatkozó rész minden bizonnyal arra utal, hogy a bűbájo­sok ezen az éjszakán hívják elő a földből a kígyókat, békákat és mindenféle férgeket, amellyel a saját erejüket megnövelik. Szent György nap a boszor­kányperekben is fontos. Egy 1728-29-es szegedi boszorkányper vádlottja így vallott: "Szt. Luca asszony napján, Karácsony és Szent György napján leg­több bűbájosságot szoktak végben vinni, Szt. György napján pedig még töb­bet." 25 Luby Margit szép hiedelemmondákat közöl Szatmárból arról, hogy a Szent György éjszakáján kintháló embernek kiszedik a lábszárcsontját a bo­szorkányok. 26 Sajátosan Szent György napi mágikus cselekmény a hajnali harmatszedés. Lehet a célja rontás, a tejhaszon elvétele, tejvarázslás, a tejha­szon előidézése, az állat egészségének biztosítása. Tiszafüreden mesélték, hogy a "boszorkányok napfelkelte előtt mentek ki a rétre. Zsákot vittek magukkal és a harmatos füvön húzgálták, hogy szedek is, hagyok is! Mikor hazament, végighúzta a zsákot a tehén hátán, hogy sok tejet adjon". A harmatszedésről szóló hiedelemmonda egyik sajátos variánsa, amikor egy hozzá nem értő ember meglesi és utánozni próbálja a harmatszedőket. Jászfényszarun "Szent György éjszakáján szedte a harmatot a vénasszony. Egy kendőt leterített és húzta "felit szedem, felit szedem!" A kocsis meglátta 227

Next

/
Oldalképek
Tartalom