Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2. A hasonló című, 1991-ben Veszprémban megrendezett konferencia előadásai és hozzászólásai (Veszprém-Debrecen, 1997)

Csoma Gergely Budapest: A moldvai csángó magyarok szerelmi varázslása

bolmozsval (szerelmi varázslással) veszed el magadat, aztán úgy kell élj, hogy örökké csinálsz! Én nem akartam..." (Arini, 54 éves asszony, 1990.) Egyik a más. S még vannak sokminden még! De jusson (eszembe!). Lehintik a sót az ágyba, ahol lefekszik, leül, s ő... mongya, én es errefelé... mindcsak tanítottak, hogy... ö... látták, hogy a vejem olyan rossz, s mind kérdezősködtek. Lehinti a sót az ágyba, s aszongya: "Akkor kelljen fel, s mennyen a máshoz, mikor a só felkel onnét!" (Arini, 54 éves asszony, 1990.) "Vettek kendermagot, s mikor tüzet csinyáltak a kályhával, e... hintett kendermagot, s akkor gondolt valakire, kit ő... Legényre gondolt, vagy pedig kit ő... csinyált. Aszongya, behintette e magot, s akkor az égett azon a... szépen a tűzbe, s akkor mondta: "Mindezen kendermag elé a tűzbe, Ugy égjen a szive Jánosnak, /vagy Györgynek" Hittak, értem, mondta nevit, enyémet, Lucájét, vagy Bori, vagy mi volt ő. Aszongya: "Mind ég e kendermag a tűzbe, Ugy égjen az ő szíve értem, Ne tuggyon helybe ülni... De még mongya nevit. Magának mongya, legénynek. Aszongya: "Mind elég ez a kendermag a tűzbe, Semmivé válik, s eltelik, Ugy tejjék el a szive Györgynek, (Jánosnak)" Mi az... Bori... Kata, mi az... Asztmongya: "Tőlem nélkül ne tuggyon se enni, se innyani, Se aludni, amig hezzám el nem jő! S ne úgy jöjjön, mint a szél, mint az eső, Mint a havazó, jöjjön, mint a gondolat!" Ezeket mongyák háromcor, vettek kendermagot a tűzbe, s akkor ezeket a... háromcor mondták, hogy ne úgy jöjjön, mint a szél, mint az eső, mint a havazó, jöjjön, mint a gondolat, s úgy égjen, hogy semmivé vallott a tűzbe, elég ott. Azt mentek el e hiúba (padlásra) s ott van... s kokasülőnek mongyák azt a... keresztül vették e bernyécot (keskeny, szőtt női őv) - mint ez a bernyéc, vagy az övet. О van. (Széles, ingkötésre használt női öv.) Az övet, összetekerték úgy, s akkor megfogta az egyik végit, de... há! csak rományúl tudtom én ezt, nem tudom úgy es, magyarul, vagy hogymongyák... én... mert azt mondták annak az ő-nek megtekerve, hogy: kalács. "Én, te kalács, én téged csinyállak kakasé, (s akkor keresztűIvetté kakasülőn) Te beesel e kasba, kasból kiszállsz, Es eznek a házára, onnan Te legénynek a házát, házatetejéről Bémensz a hiúba, hiúból beszállsz a kályhába, 210