Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2. A hasonló című, 1991-ben Veszprémban megrendezett konferencia előadásai és hozzászólásai (Veszprém-Debrecen, 1997)

Csoma Gergely Budapest: A moldvai csángó magyarok szerelmi varázslása

legény. Olyan álmába, hogy vitte az úton. Megindultak az úton. S akkor szépecskén érkezett éjfele. S kellett visszamennie a temetőbe. Há! S gondolkodzott a legény, hogy tudósiccsa meg a szeretőjével, hogy ő hót? Hogy mentek az úton, kezdte mondani: Milyen szépen süt a Hód, Ménen egy élő és egy hót. S a leány csudálta,, miket mond: "Miket beszélsz magad?" "Beszélgetek én es, hogy teljék az idő." Mentek az út végire, hol el kellett vájjanak, kellett menni vissza a temetőbe. S akkor elbúcsúdzott tőle, s mondta: "Ne, magad maraggy itt, többet nem jövök erre." S magára maradt a leány. Akkor ijedett meg. Megebredett, s ő le volt feküdve az ágyba, s most itt az úton, nem tudta mi van vélle? (Tuggya Isten, hogy vótak az ijjenek. Halltam én es, a régiektől.)" (Lécped, 64 éves asszony, 1987.) "Egy legény járt egy lányhoz. Az a legény meghalt. S a lány úgy szerette azt a legényt, hogy nem es... s eljött egy éjjen, s aszonta: "mennyen vele!" S akkor - aszongya - "vegyen el egyvarratú vásznat!" Akkor az a lány elvett egyvarratú vásznat. Mikor elvitte azt a temetőbe, az a legény, aszonggya: "én bemének a sürbe, a gödörbe, s akkor - aszongya - Te! - aszongya: ereszted bé a vásznat!" S ő, mikor bevitte a temetőbe, akkor a lány ott felébredett, máj... hogy van?! Akkor azt álmába vitte el! S akkor immá... s akkor immá érjen a végihez, akkor ő megebredett valahogy. Megebredett a lány. S akkor utat adott a vászonnak, s akkor futni! Futni! Futni! mikor elért az elöbbszöri házhoz, akkor ott megverte... izé, de az es futott, a legény es futott utána! De ott, mikor bement a ház... Megverte bátran izét (ablakot) az öregasszony beeresztette. Akkor - aszonya: "nem tudom - aszongya: ne, így—így—így - aszongya! "Nem baj - aszongya: "Lány! Hol a fokhagyma?" Akkor - aszongya, elszpurkálta (megkente) száját fokhagymával. S akkor jött a legény is utána, a hótt! S akkor - aszongya: "szerencséje volt, hogy a... megkente fokhagymával a száját, mert most veszem vala velem." (Lujzikalugar 53 éves asszony, 1990.) "Mondta édesanyám, és ez való vót. Mondta édesanyám, hogy volt egy legény, és... egy legény járt egy lányhoz. S nagyon erőst szerette... szerette az a lány a legényt, és a legény es a lányt. S meghalt a legény! S aszongya jött örökké, és tudta lány, hogy meg van halva a legény. Tudta, hogy meg van halva. S jött... éjjel, éjfélikor, s aszongya: fekedt vele! Aludt vele. Aludt na... 205