Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2. A hasonló című, 1991-ben Veszprémban megrendezett konferencia előadásai és hozzászólásai (Veszprém-Debrecen, 1997)

Csoma Gergely Budapest: A moldvai csángó magyarok szerelmi varázslása

oda, s akkor azt mongya: "na - aszonygya - drept (éppen) megláttam, e lesz a férjed!" - aszonygya." (Arini, 65 éves asszony, 1990.) "Akkor az jő, ki van adva az Istentől. Ha van gyermeke másval, ha... Mikor urszitát (varázslást) csinyáltam a leányomnak, ennek kicsikének, akkor eléjött egy katona, s két macska itt, s kettő itt. Két macskafiú. Azért, hogy nem ment rendesen, hogy elkezelödött... meg es esküvék, hanem, lehet még most se lesznek a papnál megesküve, a... megvan. De ők, hajói élnék, nem akar a másikért adódni, másik... Még ülnek úgy! Vagy honnét tudom én? Lehet megesküdt... akár... mindcsak lefeküdt hamarébb, az esküvés előtt az emberével, még van gyermekük is! S azok a macskafiuk azon voltak, hogy mutitta, hogy ő nem lesz becsületesen végrevigye a dolgokat, hanem még megcsalatkozik. S úgy! (Arini, 55 éves asszony, 1991.) Arra is láthatunk példát, amikor a véletlenszerűen elhangzó állati hangjelzés, és a tükörbenézés elterjedt szokása keveredik: "Tükörbe megmutitta... ne, ez az én emberem! Tükörben megnézte! Újesztendő éjén. Urszita (varázslás) vót ez! Melyik asszony tud csinálni urszitát... Akkor - aszonta - kimentek a disznóhoz, tizenkettőkor, éjen. Akkor azt mondta a disznónak: hájde! Akkor a disznó nem röfögött, most akkor nem ment férjhez. Ha az esztendőben nem röfögött, nem bőgött a disznyó, akkor nem! S ha más esztendőben megdörnyögött, érti? akkor szólott: "he, itt, eleget." S akkor ennyi vót. S mentek, s néztek bele tükörbe, s látták meg a legényt! "Ez a tejed, mindcsak tejed!" (Lábnyik, 44 éves asszony, 1991.) Figyelemreméltó, hogy az északi csángómagyaroknál szinte teljesen elfelejtődött a tükörbenézés szokása. Két adatközlőtől kaptam hírt erről mindöszsze 1989-ben. "Voltak illen ellátók, mellikek mondták, ke (hogy), lásszák a holtakat: Nezüdtek bé az oglindába, látták holtan!... Mint mongya vala: "ez a társzam, ez a tatám, ez a márnám, ez az édesz húgom, ez a kölököském." Látott úgy, hogy ültek virágokba isz." (Kelgyeszt, 85 éves asszony, 1989.) "Újesztendő éjjen, tizenkettőnél vették el az oglindát (tükröt). Két oglindát, nem csak egyet, egyet elöl, egyet hátul. Két szentelt gyertyát - megszentelve gyortyák - tettünk fel egy fehér lepedőt, az oglindától oglindáig, sz nesztél belé, sz láttad meg ki ment el előtted. Sz iszmerted, megiszmerted, meg. Ha vult innét, há vult messzinnet, láttad ki jött messzinnet. Messzinnet, de vult hogy megiszmert! 198