Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2. A hasonló című, 1991-ben Veszprémban megrendezett konferencia előadásai és hozzászólásai (Veszprém-Debrecen, 1997)

Pozsony Ferenc Kolozsvár: Vallásos tárgyak egy moldvai csángó család környezetében

Pozsony Ferenc (néprajzkutató, Kolozsvár): VALLÁSOS TÁRGYAK EGY MOLDVAI CSÁNGÓ CSALÁD TÁRGYI KÖRNYEZETÉBEN A tárgyi kutatások a magyar néprajztudomány legkimunkáltabb részét képezik. A történeti, összehasonlító és a monografikus eszköz - kutatások után a tárgyegyüttesek elemzése a lokális társadalmak hívebb megismerését tekinti céljának. Hozzásegít a tárgypopulációk és az identitástudat kapcsolatának árnyalt elemzéséhez, a helyi közösségek szerkezetének, mentalitásának, intézményeinek és értékrendjének objektívabb megismeréséhez.

1 Dolgozatomban egy moldvai csángó család vallásos, szakrális tárgyi környezetét szeretném felvázolni. Ilyen jellegű kutatást Barna Gábor végzett, aki egy alföldi helységben, Kunszentmártonban elemezte a helység szakrális környezetének tárgyegyüttesét.

2 Az ö elemzésétől nyert indítékkal a moldvai Külsörekecsinben élő Szarka Márton családjának vallásos tárgypopulációját mértem fel. Külsőrekecsin faluközössége a csángók déli csoportjához tartozik és a nyelvjárása székelyes jellegű. Viszonylag elzárt település. Az Adjud-Bákó közötti főúttól még 15 kilóméterre fekszik egy elzárt völgyben. Ebben a településben olyan ellenállásba ütköztek egykor a kollektív gazdaság szervezői, hogy itt nem sikerült létrehozni a termelő szövetkezetet. Tehát a falu lakosai még az utóbbi évtizedekben is egyéni, magángazdálkodókként dolgozhattak. Ennek eredményeképpen kevés ember vándorolt el a faluból. A földműveléssel járó kötött életforma, a földrajzi - települési zártság hozzájárult ahhoz, hogy részleteiben nagyon archaikus népi kultúra maradhasson fenn a helységben. Külsőrekecsin homogén katolikus falu. Lakosai őszintén ragaszkodnak anyanyelvükhöz, s még az utóbbi évtizedek asszimilálódásra beállított légkörében is kisgyermekeiket megtanították magyar anyanyelvükre. Ebben a helységben, az említett Szarka Márton juhászgazda családjának szakrális tárgykörnyezetét próbáltam megvizsgálni. A családfő két legnagyobb fiával 60 saját és 150 rábízott juhból álló nyájjal foglalkozik. A felesége pedig a többi 5 gyermekkel a két hektáros földterületet műveli meg. A nehezebb munkálatokban őket kisegíti egyik fia is, aki a család saját traktorát vezeti. Legnagyobb lányuk a család szellemi irányítója. Öntudatos, magyarnak és katolikusnak vallja magát. A faluban tánccsoportot irányít. A helység búcsús napján kisebb fesztivált szervezett, ahová meghívta a lészpedi, a 174