Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2. A hasonló című, 1991-ben Veszprémban megrendezett konferencia előadásai és hozzászólásai (Veszprém-Debrecen, 1997)

Pozsony Ferenc Kolozsvár: Vallásos tárgyak egy moldvai csángó család környezetében

pusztinai, a kalagori és a klézsei magyar csángó táncosokat és énekeseket. Több alkalommal Magyarországon léptek fel 1989. után: így Jászberényben, Budapesten és a magyar televízió stúdiótermeiben. Szarka Mária értékrendjét, mentalitását és ízlését tükrözi az a vallásos tárgyegyüttes, ami ezt a családot körülveszi. Családjuk szakrális terének három rétege van. A legtágasabb a falu, Külsőrekecsin. A falu határának külterületén több helyen is találunk kereszteket. Ezeket legtöbbször olyan helyen állították, ahol valakit halálosan érintett a villámcsapás. (Ez a szokás a románságnál egységesen elterjedt.) De állítottak nagyméretű (2-3 méteres) kereszteket a szőlődombok védelmére is. Hoszszabb szárazság idején az asszonyok és a leányok mezítláb imádkozva és énekelve meglátogatják a határbeli kereszteket, s ott esőért könyörögnek. Mikor egy másik helységből, a főút melletti Rekecsinből vagy a szomszédos Csíkból közeledünk a falu felé, határában egy háromméter magas kereszt fogad, s jelzi, hogy szakrális területre léptünk. Miközben haladunk a falu központja felé, az út menti források, csorgok mellett kis építmények találhatók, melyekben Szent Ferenc vagy Szűz Mária szobrai vannak elhelyezve. Ezeket általában Bibliából vett idézetekkel is díszítik és friss virágokkal ékesítik. A falu és a vizsgált családi közösség szakrális központjában a templom áll. Annak kertjében egy nagy keresztet találunk, melyet a Szarka család készíttetett. Az oltáron és több szentképen olyan textíliák is vannak, amelyeket a család adományozott gyermekeik áldozásakor vagy bérmálásakor. A templomtól nem messze van a család telke és háza. Mielőtt az utcakapun belépnők, az úton rögtön szembetűnik a csorgónál elhelyezett Szent Ferenc szobor, melyet egy kisebb méretű építményben helyeztek el. A víz az itt élők lényeges életeleme, s éppen ezért isteni ajándéknak tartják. Viszonzásképpen, az egykor nagyobb tiszteletnek örvendő szentnek emléket állítottak a családtagok a kapujuk előtt lévő csorgónál. A legkisebb lányok feladatkörébe tartozik, hogy hetente egyszer az emléket megtisztítsák a portól, s meleg hónapokban üveg vázában virágcsokrot helyezzenek el benne. A család telkére két kapu vezet be. Az egyik a gyalogkapu az embereké, míg a másik az állatoké. Mind a gazdasági mind a családtagok számára épített kaput kereszttel látták el. Szintén ez a jel került a gazdasági épületekre és a lakóházra is. A család hajléka négy helyiségből áll: egy tisztaszobából, egy pitvarból, egy hálóból és egy killérszerüen épített konyhából. A családi házban 433 tárgyat számoltunk meg; ebből 103 vagyis 23% szakrális jellegű. A legtöbb 175