Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2. A hasonló című, 1991-ben Veszprémban megrendezett konferencia előadásai és hozzászólásai (Veszprém-Debrecen, 1997)

P. Jáki Sándor Teodóz OSB Győr: Vallási néprajz a katolikus pap szemével

volt a plébánosnak két éven át a kislányok hangja meg a saját Jézus-szólama, akkor legyen az továbbra is. A szlovákiai templomi, népi, magyar kórusok több mint a fele a hivatalos rendelkezések bölcsnek éppen nem mondható végrehajtása miatt megszűnt! Ezért tanítja az új Római Katolikus Népénektár, az Éneklő Egyház: "Ha a passiót énekeljük, bármelyik évben választhatjuk a hagyományos Mátépassiót."

17 A katolikus pap a néprajzostól tanulja meg, hogy 13. az előénekes és -imádkozó szentemberek és szentasszonyok mélységesen mély lelki tudománya a lelkipásztorkodás egyik nagy segítsége (lehetne). A néprajzosok közül többen foglalkoznak ezeknek szent tudományával, és birtokosaik sokszor a néprajzostól kapják meg azt a vigasztaló biztonságot, amely áldozatos munkájukhoz nagyon fontos. Az a megbecsülés, amelyet a szentemberek és -asszonyok a néprajzostól kapnak, kárpótolja őket a sokféle értetlenségért, mely buzgó működésük közben éri őket. A katolikus pap a néprajzostól tanulja meg, hogy 14. magyar katolikus népünk - minden látszat és hibás láttatás ellenére nemcsak szépen, hanem gyönyörűen és szívesen zsoltározik. Pedig már történtek kísérletek, hogy a) a népdalt "zsoltárosítsák", vagy a zsoltárt "népdalosítsák". (Vö.: "Népdalzsoltárok", mint a liturgikus megújulás - remélhetőleg! - utolsó "szamárköhögése".) - Pedig Kodály tanítja, hogy bizonyos népdalainkban "valami általánosabb, nemzetfeletti, ősi recitáló-formula él,... mert... alig meríthették akár a keresztény, akár a zsidó egyház liturgikus zsoltárénekéből, ahol máig nagy szerepe van."

18 Azzal is kísérleteznek, hogy b) a zsoltárokat népénekre redukálják; mondván: magyar népünk nem tud zsoltározni. - A valóság pedig az, hogy éppen abból az esperesi kerületből gyűjtötték a népzenekutatók a legszebb, sajátosan magyar zsoltárdallamokat, ahol a fenti észrevétel megfogalmazódott. - "1945-ig virágzó magyarnyelvű vesperás-kultúránk volt, és ma már semmi sincs belőle!" - panaszkodott 1982-ben dr. Jakab Antal, Erdély püspöke. - A sopronmegyei Osli kegyhely népi vesperása nemzetközi zenei csoda: évenkint tízszer(!) magyarul zsoltároznak a magyarok! A 70-es évek végén megrendülten hallgatta ezt Bálint Sándor Osliban. - Az erdélyi vesperás-tragédia nálunk is bekövetkezett a háború utáni idő pártállami léleksorvasztásában. "Kísérletként" el tudnák képzelni egyesek, hogy 127