Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2. A hasonló című, 1991-ben Veszprémban megrendezett konferencia előadásai és hozzászólásai (Veszprém-Debrecen, 1997)

P. Jáki Sándor Teodóz OSB Győr: Vallási néprajz a katolikus pap szemével

1992-ben húsvétvasárnap (a nyári időszámítás miatt) hajnali 1/2 5-kor kezdődött. Csaknem 500-an vettünk részt rajta, pedig a falu lakossága éppen csak meghaladja az 1100-at. Három részből áll a kunszigeti Krisztus-keresés: a) körmenet a templomkereszttől a felsőkeresztig (Nagypéntek) - b) a fel­sőkereszttől a temetőkeresztig (Nagyszombat) - c) a temetőkereszttől vissza a templomkeresztig (Húsvétvasárnap). 16 E szokás évszázados lehet Kunszigeten, és a falu hívei szépen ragaszkod­nak hozzá: sok gyermek is ott van a még több felnőtt mellett. Nem a pap buz­gósága tartotta meg, (bár ő is részt vesz rajta, de csak hívőként) hanem az előénekes bácsik és nénik vezetésével a kunszigeti hívő katolikus nép. Danczi Villebald jótanácsa megemlítendő itt: Nem kell minden népi ájta­tossági alkalmon ott lennie a papnak; elég, ha biztatja rá híveit, mert tekinté­lye alapján olyankor is befolyásolná az előimádkozót/előénekest, amikor arra nincsen szükség. A katolikus pap a néprajzostól tanulja meg, hogy 12. bizonyos egyházi hivatalos rendelkezések végrehajtásában mekkora bölcsesség kívántatik meg a paptól: pl. a passió-éneklésben, mert különben nemcsak a lelki kultúra látja a kárát, de még a botrány is bekövetkezhet. A következő felvidéki, szlovákiai eset okulásul szolgálhat. A falusi, templomi, népi kórusokat a passió éneklése hívta létre és tartotta meg a szlovákiai magyarok között. A megújított liturgia szerint virágvasárna­pon egymást követi a 3 szinoptikus passiója: Máté, Márk és Lukács, 3 évenkint. De a magyarság egész történetében virágvasárnapon mindig a Mátépassiót énekelték. A másik kettőre sem hangban, sem kottában nem vol­tak fölkészülve. - Sőt Nagymácsédon, a Galánta melletti faluban, oly módon szokták előadni, hogy a túrba mondatait az egész nép (a gyermekekkel együtt) gyönyörűen énekelte. - A másik faluban, Vágán pedig a középkori eszter­gomi moll-passióra utaló dallamon zengték a passiókat. Elközelgett húsvét 1968-ban, és a Felvidéken néhányan kitalálták, hogy "pápábbak lesznek a szlovákoknál", és kiadták a parancsot, hogy inkább ol­vassák a Márk-passiót, semmint énekeljék a Mátéét. így is történt, vagy pedig úgy, hogy a plébános leutazott Pestre, megszerezte a frissen kiadott Márk­félét, és azt 3 kislánnyal előadta. Majd a harmadik évben is: a Lukács-passiót. A hívek értetlenül, botránkozva figyelték az egészet, hát még a népi kórus mellőzött tagjai. A kész botrányt még fokozta, hogy visszatérve az A) év, az egyházi veze­tő össze akarta hívni a templomi kórust. Mire azok megmondták neki: hajó 126

Next

/
Oldalképek
Tartalom