Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)

Egyházművészet, vallásos ábrázolások, szakrális emlékek, liturgikus tárgyak - Lipp Mónika: Szent remeték, mint a szerzetesi élet példaképei: az egri irgalmas rendház 18. századi ablaktáblái

VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10.

Arra szánta őket Isten, hogy minden szerzetes példái legyenek, úgy volna rendjén, hogy az ö példájuk jobban ösztökéljen a jóban való haladásra, mint a sok lanyháé a hanyagságra.35

A remeték mellett szentté avatott rendalapítók is szerepelnek az ablaktáblákon. Kempis Tamás közvetlenül a sivatagi szent atyák után említi a szerzetes- rendek alapítóit.

О mekkora volt a buzgóság minden szerzetesben egy-egy szent szerzetnek alapítása idején. Milyen őszinte belső odaadással imádkoztak, hogy versengtek az erények gyakorlásában, mily kemény fegyelemben éltek: hogy kivirágzott mindenkiben a tisztelet és az engedelmesség a mester törvénye alatt. (...)

Bárcsak tebenned egészen ki ne aludnék az erényekben való gyarapodásnak vágya: hisz annyi istenfélő ember sok szép példája áll előtted.36

Istenes Szent Jánosra, az irgalmasok alapítójára is jellemző volt a remeték aszkézise, szegénysége, az éjszakai ima és a szigorú böjt. A szent „valóban a sivatag régi szent remetéihez hasonlít, önmegtagadását illetőleg. Mindazt, amit ezek távol a világtól és annak csábításaitól gyakoroltak, ö azt a világban és ennek babilóniai kísértéseiben valósította meg”37

Az imádság közben ábrázolt szentek példája arra is figyelmeztette a kolostor lakóját, hogy a cella nem egyszerűen csak egy hálószoba, hanem az egyéni ima, a csendes elmélkedés, az Istennel való személyes kapcsolat elmélyítésének helye a szerzetes életében. Kempis Tamás azt tanácsolja:

Zárd magadra az ajtót, hívd magadhoz Jézust, akit szeretve szeretsz.

Maradj vele celládban: mert máshol nem találhatsz akkora békességet.38

A szent remeték világtól elvonult, magányban eltöltött életét a városban élő szerzetes a cellájába visszavonulva képes követni. A cella fontos szerepét a 11. századi misztikus író, Damjáni Szent Péter (1007-1072) fogalmazta meg a legszebben A remete élet dicsérete című munkájában.

Ó cella, a lelki gyakorlatok csodálatos műhelye, (...) Te teszed a tiszta szívű embert alkalmassá Isten szemlélésére. (...)

Ó cella, a szent katonáskodás sátora, győztes hadsereg fegyvertára, Isten tábora, (...) Isteni csaták színhelye, lelki küzdőtér, angyalok látványa, kemény harcosok gyakorlótere, ahol a lélek a testtel csap össze. (...)

A cella Isten és az emberek, a tettben élők és a mennyeiek találkozásának helye. Ide jönnek ugyanis a menny polgárai, hogy az emberrel beszélgessenek. (...)

35 Kempis 1988,49-51.

36 Uo. 51-52.

37 Pozo 1932,176-180.

38 Kempis i. m. 62.

637