Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Egyházművészet, vallásos ábrázolások, szakrális emlékek, liturgikus tárgyak - Lipp Mónika: Szent remeték, mint a szerzetesi élet példaképei: az egri irgalmas rendház 18. századi ablaktáblái
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. A cella a tanúja annak, amikor a szív lángol az isteni szeretettől, és a tökéletes áhítat állhatatosságával Isten arcát keresi. (...) 0 cella, a lélek biztos lakóhelye. (...) Te vagy a böjt és a virrasztás dajkája, a türelem őre, a legtisztább egyszerűség mestere. Te el tudod vezetni az embereket a tökéletesség csúcsára és fel tudod őket emelni a tökéletes életszentség ormára.39 40 Az ima és a munka („ Ora et labora”) a szerzetesi élet két alappillére. Madridi Szent Izidor - az ablaktáblák egyetlen olyan szereplője, aki nem volt sem szerzetes, sem remete - a munkája és a kötelességei mellett mindennap szánt időt az imára és a szentmisére. A tevékenység (vita activa) mellett a szemlélődést (vita contemplativa) sem hanyagolta el. A szerzetesek a fogadalmak (szegénység, szüzesség, engedelmesség) által teljesen át tudják adni magukat Istennek. „A fogadalmak állandó ösztönzés a mindig nagylelkűbb Isten-szeretetre." „A szerzetesi élet meg akar szabadítani mindattól a gondtól, nyugtalanságtól, amely az evilág dolgaival való foglalkozásból ered, s így egyfajta akadálymentes közvetlenséget akar biztosítani az Istenhez vezető úton. ’m Az első ablaktábla (Martinianus és Evagrius) a kísértés legyőzésére nyújt példát. A második (Venerius és Egyszerű Szent Pál) az engedelmesség fontosságát hangsúlyozza. Az elöljárónak minden körülmények között engedelmeskedni kell. Egyiptomi Szent Mária és Szent Vilmos a bűnös életmóddal való radikális szakítás szép példái. Assisi Szent Ferenccel és Onufrius remetével együtt a szegénységre, az aszkézisre és az önmegtagadásra, a test legyőzésére tanítanak. A harmadik cella ablaktábláin ábrázolt szentek (Loyolai Szent Ignác, Madridi Szent Izidor, Mutius és Simeon remeték) mindannyian égi segítséget kapnak, csodák történnek velük. Nem emberekre, hanem egyedül Istenre hagyatkoznak és Isten segítséget nyújt nekik a feladataik elvégzésében. A hat ablaktáblán megfestett tizenkét jelenet tehát szorosan kapcsolódik a szerzetesi életformához. Nem csupán dekorációként szolgáltak, hanem nyilvánvalóan didaktikus, példát adó szerepet töltöttek be: hogyan lehet a mindennapok és a lelki élet nehézségeit leküzdeni, Istenre figyelni és szentté válni. Az ablaktáblák mellett még számos érdekes témát tartogat az egri irgalmasok kórháza a helytörténet, a 18. századi képzőművészet, de a gyógyítás története vagy a szociológia iránt érdeklődő kutatók számára is. 39 Damjáni 1990, 55-57. 40 Deák 2015, 16. 638
