Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Egyházművészet, vallásos ábrázolások, szakrális emlékek, liturgikus tárgyak - Sz. Tóth Judit: A solymári úrnapi szőnyeg
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. SZ TÓTH JUDIT A solymári úrnapi szőnyeg Űrnapja a pünkösd utáni tizedik nap, a katolikus egyház legnagyobb ünnepe. Kultusza a városokban a barokk időktől teljesedett ki. A fényes külsőségekkel megtartott körmenet a katolikus egyházhoz való tartozás megváltásának ünnepélyes alkalma is volt, melyen a települések egyházi és világi vezetői és teljes katolikus lakossága felvonult. A városi ünneplés pompája idővel visszatükröződött a falusi körmenetek rendjében, külsőségeiben, látványos díszítményeiben. A díszítés módja és rendje a helyi szokásokon alapult, melyek kialakításában és terjesztésében jelentős szerepe volt a katolikus közösség egyes tagjainak, és feltehetően befolyással voltak rá a plébánosok. A Buda körül letelepedett katolikus németek1 úrnapi szokásai közös gyökerűek és a 20. század elején még egységesnek tekinthetők. Jellegzetes elemei: az állandó - kőből, téglából épített - úmapi kápolnák megléte; virágkoszorúk kötése, a kápolnák koszorúkkal való díszítése és a virágszőnyeg készítés. Az ünnep kétségkívül leglátványosabb eleme, a virágszőnyeg a hazai németség körében csupán a Buda környékén élők sajátja. Adatok és visszaemlékezések alapján az 1930-as években Budakeszi, Budaörs, Budafok, Budajenő, Diósd, Torbágy, Törökbálint, Pilisvörösvár, Pilisszentiván, német lakossága - s tőlük átvéve a szlovák Csömör és Tárnok katolikus népessége is - készített virágszőnyeget az Eucharistia számára. Budaörs és Budakeszi lakossága is úgy tartja, hogy betelepülő elődeik magukkal hozták és gyakoroltáke szokást, de eredete egyelőre még tisztázatlan.2 Urnapi virágszőnyeget az 1780-as években Itáliában készítettek először, Dél-Németországban és Ausztriában a 19. században jelent meg.3 Elképzelhető, hogy később, a 19. század folyamán betelepülőké az érdem, a virágszőnyeg készítés hagyományát ők hozták magukkal Buda környékére, de írásos bizonyíték erre sincs. A virágszőnyeg készítés magyarországi meghonosodását a nemzetközi szakirodalom alapján Bednárik János a 19. század közepére te1 A Budai-hegységben és a Pilisi medencében élő németek azonos, a Dunántúli-középhegységtől a Dunakanyarig húzódó táji csoporthoz tartoznak. Népi kultúrájuk - különös tekintettel szokásaikra, viseletűkre - egységesnek tekinthető. 2 Bálint 1989, 355. ezt úja a virágszőnyegről: .Adatok híján nehéz volna eldönteni, hogy a hagyomány közvetlenül még az ősi szülőföld barokk ünneplését idézi-e, vagy már hazai fejlemény.” 3 Bednárik 2014, 37. 722
