Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallástörténet, egyháztörténet, történeti források - Karlinszky Balázs: Egy 15. századi veszprémi kápolnaalapítás margójára. A veszprémi Keresztelő Szent János-plébániatemplom Szűz Mária-kápolnája a 15–16. században
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. adatunk, majd 1464-ben somogyi főesperesként tűnik fel, 1480 körül pedig már néhaiként említették.6 A bevezetőben említett oklevél szereplői: a Szent János-templom, a Szűz Má- ria-oltár és a Porch család rövid bemutatása után vizsgáljuk meg, mi állhatott az ellentmondás hátterében. Ennek tisztázásához az oltárral kapcsolatos későbbi feljegyzések nyújthatnak segítséget. A Miklós pap beiktatása ellen történő fellépés után két évtizeddel, 1484. május 9-én a káptalan egy kanonokjának, Ceglédi Istvánnak7 adományozta a kérdéses Szűz Mária-kápolna oltárigazgatóságát. A Keresztelő Szent János-templomhoz északról csatlakozó kápolna (capelle beate Marie Virginis ad latus ecclesie Sancti Johannis Baptiste, a parte scilicet aquilonali in civitate Wesprimiensi constructe et fundate) és a hozzá tartozó javadalmak adományozásra Miklós pap halálát követően (per mortem discreti viri Nicolai presbiteri) olyan jogcímen került sor, hogy a kápolna kegyurasága a veszprémi kanonoki testületet illette (nostreque donationi et collationi ex iuris patronatus).8 Ceglédi azonban nem minden nehézség nélkül tudta új javadalmát elfoglalni. Az oltárigazgatóságra vonatkozó 1484. májusi adomány után Ceglédi feljegyzéseket készített a Szent János-templom plébánosával folytatott pereskedéséről, amely annak kapcsán kezdődött, hogy Damján plébános9 bele kívánt szólni a kápolnaigazgató kiválasztásába.10 Ceglédi jegyzeteiből számos fontos tény kiderül 6 Bónis 1997, 2481. sz. Az 1444-ben tartott somogyi közgyűlés anyagát feldolgozta és regesztákban kiadta: Borsa 1989.; A közgyűlés veszprémi káptalant érintő okleveleinek teljes szövegű kiadása: MEV 46-62. (20-30. sz.), 66-67. (34. sz.), 69-70. (36. sz.), 73-76. (39-40. sz.). Porch Gergelyre még, 1446: MEV 76. (4L sz.), 1447: MEV 93. (52. sz.), dékánként uo. 102. (54. sz.), 1448: MEV 105. (57. sz.), 1454: Kóta 1997.407. sz., 1464: MEV 277. (161. sz.), 1480 után: VOSuppl 442. (261. sz.). 7 Ceglédi István 1478 és 1489 között volt veszprémi kanonok. Származásáról, iskolázottságáról nem sokat tudni. Feltehetően kisnemesi családból vagy jobbágy sorból származott. A középkori veszprémi egyházmegye területén Somogybán két Cegléd nevű település fordult elő: az egyik Látrány szomszédságában, a másik pedig a mai Ceglédpuszta Baranya megye területén a Dombai család birtokában. Csánki II. 599. Ceglédi István 1478-tól először hiteleshelyi kiküldöttként tűnt föl (DL 102600.), majd jogi jártasságáról bizonyságot téve fogadott ügyvédként (DL 66314.), szentszéki perben vizsgálóként (Bónis 3500. sz.), és helyettes bíróként szerepelt (Bónis 3546. sz.). Műveltségéről a veszprémi székesegyházi könyvtárból történt számos könyvkölcsönzési bejegyzése tanúskodik. Solymosi 1989, 77-119. 4., 9., 10., 14. és 17. bejegyzés. A káptalan is műveltségével - attentis vita, virtute, morum honestate [...] que scientie decenti peritia aliarumque probitatum et virtutum meritis - indokolta a Szűz Mária-kápolna oltárigazgatóságának részére történő adományozását, amely így sine cura javadalomként tulajdonképpen jutalmat jelentett Ceglédi számára. 8 VO 271. (172. sz.) 9 1479-ben Dénes volt a templom plébánosa: VOSuppl 438. (258. sz.) 10 VOSuppl 441-444. (261. sz.) 66
