Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallástörténet, egyháztörténet, történeti források - Karlinszky Balázs: Egy 15. századi veszprémi kápolnaalapítás margójára. A veszprémi Keresztelő Szent János-plébániatemplom Szűz Mária-kápolnája a 15–16. században
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. a kápolna alapítási körülményeit illetően. így tisztázódik az, hogy a Szűz Mária- kápolnát az akkor már néhaiként említett Porch Gergely építtette még somogyi főesperességét megelőzően - tehát biztosan 1464 előtt és a kápolnának egy 6 forint évi jövedelmű szőlőt is adományozott. Ugyancsak a feljegyzések szerint Segesdi Antal fia Miklós pap volt az első kápolnaigazgató, aki értelemszerűen azonos lehet az 1464-es fenti oklevélben említett Miklós pappal. Ugyanakkor nem állítható biztosan - a jegyzetek margója olvashatatlan -, hogy a káptalan volt-e a terület birtokosa és a plébániatemplom kegyura, illetve az sem, hogy a Szent János-templom káptalani földön állt-e. Mielőtt visszatérnék a bevezetőben feltett kérdés megválaszolására, érdemes egy rövid kitérőt tenni és körüljárni a Keresztelő Szent János-plébániatemplom kegyuraságának kérdését. A Ceglédi-féle feljegyzésekből11 - mint láttuk - nem derül ki egyértelműen, hogy vajon maga a templom a káptalan földesurasága alatt állt-e, és ezzel párhuzamosan a kegyura a kanonokok testületé volt-e. A veszprémi szegek és városrészek olyan egyértelmű birtokosok közti megosztására, mint a török utáni időkben, amikor a Séd-patakot határnak tekintve attól északra helyezkedtek el a káptalani, délre pedig a püspöki földek, a középkorból nincs adatunk. Sőt, a források alapján kirajzolódó kép a város nagyobbik részének vegyes birtoklását mutatja. Az 1488. évi adólajstrom szerint Veszprémben a domonkosok és a püspök 5-5, illetve a prépost 1 telke mellett a káptalan 18 portával bírt, valamint nemesek is laktak a városban. Kizárólag a veszprémi püspök volt azonban az összeírásban külön településként felvett Szenttamásfalván birtokos 35 porta erejéig.12 Egy, az éneklőkanonoki javadalom kapcsán 1511 szeptemberében folytatott vizsgálat szerint ugyanakkor a kántor is bírt a településen egy házat a hozzá tartozó kerttel együtt.13 A veszprémi várban és váralján ezen kívül több kanonoki épület is állt, amelyekről a 13. század utolsó harmadából maradtak fenn az első adatok.14 Veszprémben azonban - más 11 Ceglédi feljegyzései keltének pontosabb datálásához a káptalan mint kegyúr részéről a kanonok Aragóniái János esztergomi bíborosnak, pápai legátusnak történő prezentálása nyújt segítséget. A forráskiadásban 1480 utánra keltezett feljegyzések Ceglédi 1484. május 9-i kinevezését kővetően - a jegyzetek szövege szerint Miklós pap májusban, „nemrégiben” bekövetkezett halála után (ipso Nicolai pridem videlicet de mense Maii proxime preterito vita functo et sic dicta capella vacante) -, illetve Aragóniái Jánosnak tényleges, 1484. szeptember 29-én történt érseki kinevezése után születhettek. Веке 2003, 221.; Vetési Albert utoljára 1486. június 19- én szerepelt királyi oklevél méltóságsorában, halála valamikor ez után következhetett be. DF 247906. A veszprémi szék így megüresedvén a káptalannak az esztergomi érsek számára kellett bemutatnia jelöltjét. 12 Solymosi 1984,; 185. 13 VO 329-335. (212. sz.) 14 1271-ben Favus veszprémi prépost (1257-1271) adományozta rokonainak városbeli házát, ami 67
