Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallástörténet, egyháztörténet, történeti források - Nagy Balázs Vince: Veszprém város felekezeti megoszlása, háztartás- és családszerkezete az 1750-es években
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. közepén a veszprémi háztartások több mint kétharmada nukleáris családos háztartás volt, ezen belül is a gyermekkel rendelkező háztartások aránya kimagasló. A gyermekkel nem rendelkező háztartások a nukleáris családos háztartás típusban csupán 12%-ot értek el. A nukleáris családi modellt a rokonnal rendelkező egyszerű család, illetve a többcsaládos háztartás követi. A rokonnal rendelkező egyszerű családos típusban a felmenő és oldalági rokonok száma a legnagyobb. A többcsaládos háztartásokban a családos lemenő rokonok aránya eléri az 50%- ot, de magas az egyéb többcsaládos háztartás. Ezekben az egyéb többcsaládos háztartásokban iparos családok éltek együtt.50 A családok gyermekvállalását vizsgálva megállapítható, hogy a vallási beállítottság kevésbé befolyásolta a családmodellt. A gyermekek aránya a felnőtt lakossághoz viszonyítva 26%-ot ad. A felekezeti szempontok alapján vizsgált családmodell is hasonló adatokat mutat. A katolikus lakosság körében a gyermekek százalékos aránya 28%, a reformátusoknál ez az arány 29%, az evangélikusoknál pedig csak 23%.51 A családok többsége a többgyermekes családmodellt követte, az evangélikus családok általában egy-két, ritkább esetben több gyermeket is vállaltak. Az összeírásban az is észrevehető, hogy az összeírt, egy fele- kezethez tartozó háztartások területi alapon egy-egy tömbben, körzetben, utcában, városrészben helyezkedtek el. A városban voltak városrészek, amelyekben kifejezetten egy bizonyos felekezet hívei laktak nagy számban.52 Az 1757. évi veszprémi lélekősszeírás felekezeti megoszlása Biró Márton veszprémi püspököt a városi lélekősszeírás elkészítésében alapvetően vallási, egyházi szempontok vezették. A 18. századi felekezeti harcok, a katolikus megújulás, a katolikus egyház megerősödése mind motiválta az egyházi vezetőt a katolikus közösségek, és a katolikus hit megerősítésében. A püspök ezzel az összeírással fel akarta mérni a püspöki székhely erőviszonyait hitéleti, felekezeti szempontból is. Fontos volt számára a családok felekezeti összetétele, hangsúlyos helyre emelve a vegyes házasságok problémáját. Az összeírásban a lakosok vallását, felekezeti hovatartozását is jelölték. A katolikus személyek összeírásánál több szempontot is vizsgáltak: elsőáldozott53, bérmál50 5-6. sz. melléklet 51 A felnőtt-gyermek arány felekezeti szempontú vizsgálata az 7-11. sz. mellékletben látható. 52 Ilyen városrész volt a Jeruzsálemhegy, ahol 1783-ban az itt élő református lakosságnak külön temetője is lett. lásd. Korompay 1957,51. 53 Az elsőáldozottak összeírása azért volt fontos vallási szempontból, mert ez jelölte, hogy már gyónhatott, a bűnbocsánat szentségéhez járulhatott valaki. 97
