Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallástörténet, egyháztörténet, történeti források - Nagy Balázs Vince: Veszprém város felekezeti megoszlása, háztartás- és családszerkezete az 1750-es években
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. kozott-e54 az illető, a családok vallásuk alapján melyik felekezethez tartoztak, illetve hitehagyók voltak-e. Külön jelölték a skizmatikusokat55 és azokat a személyeket, akik nem gyakorolták vallásukat, vagy nem tudták róluk, hogy melyik vallási közösséghez tartoznak. Utóbbi összeírt személyeket indifferentes56 szóval jelölték. Az összeírásban 979 református, 127 evangélikus, 14 skizmatikus57 felnőtt személy szerepel. Az összeíró 58 személyt felekezeti szempontból indifferentesnek, 9 személyt pedig apostataként,58 hitehagyottként jelöl. Az összeírást Biró püspök készíttette, ezért az összeírt katolikusokról felekezeti szempontból több adatot is feljegyeztek. A katolikus vallásban a keresztelés után két fontos állomás következik a hitbeli érettség fokán. Az első fontos lépés az elsőáldozás, a gyónás, a bűnbocsánat, az Eucharisztia vétele. Az összeírásban 2355 elsőáldozott személy szerepel. A másik fontos lépés a bérmálkozás szentsége. Ez jelenti a felnőtté válást a hit területén. A katolikusok közül 1480 fő bérmálkozott az összeírás adatai alapján. A város vallási közösségeihez tartozók teljes számát vizsgálva a következő adatokat kapjuk. Az összeírt teljes lakosság száma 4888 fő, ebből 3273 katolikus, 1373 református, 165 evangélikus, 19 skizmatikus, 58 felekezeti szempontból indifferentes, 9 hitehagyott, 3 katolikus pedig nem hisz az átlénye- gülés tanában (ignorat mysterium fidei). Ezen adatok százalékos aránya pedig a következő: 66,96% római katolikus, 28.09% református, 3,37% evangélikus, 0,39% skizmatikus, 1,19% indifferentes.59 Az összeírásban 46 vegyes házasságban élő családot találunk. A veszprémi püspök nagy gondot fordított arra, hogy a vegyes házasságokat visszaszorítsa. A város lakosságának katolikus hitre történő visszatérítésében ez komoly gondot okozott, kiemelten a katolikus és református személyek között kötött házasságok vonatkozásában. A felekezetileg vegyes családban összeírt gyermekek felekezeti megoszlása azt mutatja, hogy általánosan elfogadott irányelvek nem voltak abban a tekintetben, hogy melyik házastárs hitét kövessék a gyermekek. Tendenciaként azonban megfigyelhető, hogy a katolikus féllel rendelkező vegyes 54 A bérmálkozás szentsége jelölte a vallási életben a nagykorúságot, azt, hogy felnőtté vált a hitében. 55 A görög eredetű skizma szó megosztást, szakadást jelent. Egy kinyilatkoztatott igazság tudatos tagadását jelentette, amely szakadást jelent a hitben és a közösségben az egyház más tagjaival, lásd: Kránitz-Szopkó 2001, 154-155. 56 Az összeíró az indifferentes, közömbös megnevezést használja azokra, akikről nem tudta milyen felekezethez tartoznak. Ha az összeírásnál nem voltak jelen, és a háztartásban élő többi személy sem tudta megmondani milyen felekezetű az összeírt személy, akkor valószínűleg őket indiffe- rensnek jelölték. 57 Az összeírásban a skizmatikus megjelölés a görög keleti keresztényekre vonatkozik. 58 Az aposztázia szó a keresztény hit nyilvános tagadását jelenti, lásd. Kránitz-Szopkó 2001, 24. 59 Veszprém felekezeti megoszlása: 12-13. sz. melléklet. 98
