Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallás és irodalom, vallásos költészet (imádságok, énekek, imaalkalmak, hitbuzgalmi és prédikációs irodalom) - Kothencz Kelemen: A Hajós környéki táj 19. századi vallásos ponyvanyomtatványai
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. áhítat pap nélküli, kötetlen, önerejű megnyilatkozásainak lecsapódása az analfabetizmus fölszámolása idején. [...] A szájhagyomány révén a középkortól a zugnyomdákon keresztül átmentett anyag értékes irodalmi emléket őriz. Egyikmásikról talán e kis szakadozott lapok nélkül nem is tudnánk. Az archaikus népi imádságok jeles kutatójának munkássága az imatípus interetnikus kapcsolataira is kiterjedt. Erdélyi megállapítása szerint „ez az imádsághagyomány éppen a közös európai és értelemszerűen kárpát-medencei áhitattörténeti tények alapján nemcsak magyar sajátosságnak minősül, hanem minden nép hagyományában föllelhető. Nemcsak föllelhető, hanem számos egyezést mutat a magyar szövegállománnyal mind a funkció, mind a szerkezet, mind a típuskörök s motívumok, mind pedig a hozzájuk, illetve az imamondáshoz fűzött képzetek és az érzelmi velejárók tekintetében. "4 5 Erdélyi Zsuzsanna a hazai imádsághagyományt összevetve a külföldi párhuzamokkal az imák szövegállományában hasonlóságokat fedezett fel a funkció, a szerkezet, a típuskőr, a motívumok, az imamondáshoz fűzött képzetek és az érzelmi velejárók tekintetében.6 A sükösdi vallásos ponyvák és hajósi párhuzamaik A kutatói szerencsének köszönhetően került elő a Kalocsai Főegyházmegyei Levéltárban őrzött sükösdi plébániai iratok között egy 1845-ben keletkezett értékes iratcsomó, amely a nép körében elterjedt vallásos ponyvanyomtatványokról tudósít. Ferenczy György (1781-1851) sükösdi esperes, plébános7 1845. március 12-én panaszos hangú levelet küldött az érseki Szentszéknek a hívek között terjesztett vallásos ponyvanyomtatványokról. Megemlítette, hogy vallásos katolikusoknál számos olyan, imádság néven terjedő nyomtatványt talált, amelyek szerinte nem az üdvösségre, hanem a nagyobb kárhozatra vezetik a híveket. Az esperes több korábbi egyházi tilalomra hivatkozott levelében: egy 1825. május 26-án - Újváry Dávid kanonok, püspök helyettes kormányzása alatt - kiadott 651. számú, valamint egy 1828. december 9-én kelt, 32169. számú körlevélre. Ferenczy esperes levelében írta a „Lelkipásztoroknak meg hagyatott, hogy Hlyen nem üd- vösséges; sőt kárhozatos ki koholt Imádságokat, mellyek sem a könyvnyomtato nevével, sem a nyomtató műhely hol létével nintsenek biztosítva kissebb kereskedők által Bútsúkor főképpen az együgyű nép között szoktak áruitatni, és 4 Erdélyi 1976,28-29. 5 Erdélyi 1997, 19. 6 Uo. 7 http://archivum.asztrik.hu/?q=oldal/ferenczy-gyoergy [2014.05.08.] 969
