Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallás és irodalom, vallásos költészet (imádságok, énekek, imaalkalmak, hitbuzgalmi és prédikációs irodalom) - F. Tóth F. Péter: Antitrinitárius propaganda Heltai Hálójában
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. lakozék mi közöttünk (és láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét)^.a Hálóban azonban már fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy az első teremtésben a Szentlélek erejével teremtett az Atyaisten, míg az Igéről említést sem tesz. Krisztus a továbbiakban tehát már csak a Szentlélek ereje által válhat Teremtővé, amely teremtés azonban nem fizikai, hanem lelki síkon értendő. Ebből a megfontolásból kiindulva Márk evangéliumát kezdtem vizsgálni, amelynek első részében Krisztus csodálatos működésének előadása csak az után kerül felsorolásra, miután a Szentlélek a keresztelkedés után galamb képében reá száll. Mk 1,10-11: „És azonnal feljővén a vízből, látá az egeket megnyilatkozni, és a Lelket mint egy galambot ő reá leszállani; És szózat lön az égből: Te vagy az én szerelmes fiam, a kiben én gyönyörködöm”. A részt tovább olvasva több-kevesebb sikerrel kimutathatók a Heltai gondolatmenetéből általam kiemelt részek. A fentebb már idézett Mk 1,16-18 versek tulajdonképpen a választottak térítését írja le, Heltai kifejezéseihez azonban Mk 2,17 áll közelebb: „És amikor ezt hallja vala Jézus, monda nékik: Nem az egészségeseknek van szükségük orvosra, hanem a betegeknek, nem azért jöttem, hogy igazakat, hanem hogy bűnösöket hívjak megtérésre.” Jézus csodatételeivel több vers foglalkozik, ezek összefoglalása például a Mk 1,34: „És meggyógyító sokakat, a kik különféle betegségekben sínlődnek vala; és sok ördögöt kiüze, és nem hagyja vala szólni az ördögöket, mivelhogy őt ismerék.”, amely részlet Heltai tömör megfogalmazásához is közel áll. Jézus feltámadásáról érthető okokból minden evangélium csak a későbbi részekben emlékezik meg, de Heltai valamiért nem látta fontosnak külön ezeket a részeket is kigyűjteni a Bibliából. Az idézetben azonban tetten érhető egy másik, antitrinitarizmushoz kapcsolható mozzanat, a „feltámadás” igének szenvedő alakban való használata. Ezzel arra tud utalni a szerző, hogy Krisztus nem a saját, hanem az Atya erejéből, a Szentlélek által támadt fel, ezzel is hangsúlyozva Krisztusnak nem természet, hanem ajándékozás útján kapott, az Atyának alávetett istenségét. A Heltaitól idézett részlet vége is összefoglalása a Bibliából innen-onnan összeszedegetett jelzőknek, melyeknek felkutatásában a szöveg mellé illesztett margináliák nem sok támpontot nyújtanak. Az Apostolok Cselekedeteinek könyvére mutató utalást talán még el lehet fogadni nyomdahibának, miszerint az 1-es utáni 0 lemaradt volna, ugyanis az ApCsel 10,45-ben megtaláljuk a „Szent Lélek ajándéka” kifejezést: „És elálmélkodának a zsidóságból való hívek, mindazok, a kik Péterrel együtt mentek, hogy a pogányokra is kitöltetett a Szent Lélek ajándéka". A Jn 16-ra utalás azonban teljesen véletlenszerű, ugyanis a felsorolt jelzők több helyen is fellelhetők, csak éppen ott nem. A teljesség igénye nélkül néhány lehetséges hivatkozás: 953
