Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallástörténet, egyháztörténet, történeti források - Nagy Balázs Vince: Veszprém város felekezeti megoszlása, háztartás- és családszerkezete az 1750-es években
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. Mindemellett Biró Márton egyházszervező tevékenysége több alkalommal jelentős ellenállásba ütközött. Az évekig elhúzódó peres ügyeken és a bizonyos mértékű stabilizáción kívül ezt tanúsítják azok az esetek, amikor a protestánsok tettlegességhez folyamodtak. Több esetben ez a tettlegesség a katolikusok részéről is megnyilvánult.38 A veszprémi egyházmegye térítő, lelkipásztor püspöke A katolikus egyházszervezet kiépítése csupán a keretét adta Biró széleskörű pasztorációs tevékenységének, amelyben a katolikus megújulás mellett a protestáns ellenes tendenciák ismét előtérbe kerültek. Különösen kedvelte a nagy tömegeket megmozgató, látványos, és éppen ezért a más felekezetűekre is nagy hatást gyakorló áhítatformákat.39 Ünnepélyesebbé, látványosabbá tette a körmeneteket, zarándoklatokat, népi áhítatokat, a szentek tiszteletét, kiemelten kezelte az egyházi év jeles ünnepeit, számos ünnepi megnyilvánuláson maga is részt vett. A legnagyobb hangsúlyt a Szentháromság tiszteletére helyezte, ami a katolikus hit alappillére. A Szentháromság-kultusz a 16-17. században élte fénykorát, a törökökkel és a protestantizmussal vívott harcban a katolikus vallás szimbóluma lett. 1750-ben Szentháromság szobrot emeltetett a veszprémi székesegyház melletti téren, amely előképe volt az egyházmegye számos településén állíttatott Szentháromság szobroknak.40 A pasztorációban alkalmazott másik nagyon fontos eszköz a prédikáció volt. Beszédeinek kedvelt alkalmai a nyilvános áttérések voltak, amelyek szélesebb rétegekre gyakorolt hatása jelentős volt. Az áttértek számáról a Rómába küldött két püspöki jelentés, valamint más források összevetése alapján kaphatunk képet. Az 1752. évi jelentés szerint az áttértek száma az egyházmegye területén Biró püspökségétől kezdve összesen 2524 fő volt,41 ehhez járult az 1757. évi jelentés szerint további 1250 személy,42 ami jól mutatja, hogy a térítések lendülete Biró püspök idejének második felére valamelyest alábbhagyott. Az 1752. évi jelentés szerint Biró püspök saját munkája révén összesen 145-en katalizáltak.43 Az áttértek nem mind tartottak ki a katolikus hit mellett, a források 1757-1762 között például 200 protestáns hitre visszatérőt említenek44 Az 1757. évi jelentés az áttértek számát területi és felekezeti bontásban 38 Tüskés - Knapp i. m., 141. 39 Pehmi.m., 137-154. 40 Tüskés - Knapp i. m., 141-142. 41 Hornig 1903,296. 42 Hornig i. m., 318-320. 43 Hornig i. m., 289-290. 44 Pehm i. m., 424. 93
