Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallástörténet, egyháztörténet, történeti források - Nagy Balázs Vince: Veszprém város felekezeti megoszlása, háztartás- és családszerkezete az 1750-es években
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. is közli, a nem katolikus felekezetekhez tartozók összlétszámára pedig csak következtetni tudunk. 1752-ben az egyházmegye lélekszáma megközelítette a 150 ezret, 1757-ben az egyházmegyében mintegy 115 ezer katolikusról adnak számot. Ezeket az adatokat hitelesnek elfogadva a lakosságnak ekkor már csak alig valamivel több, mint egyötöde tartozott valamelyik nem katolikus felekezethez. Az 1757-es jegyzékben a legtöbb áttérőt a veszprémi esperességben jegyezték fel. Az áttértek felekezeti megoszlását vizsgálva a reformátusok egyharmados többséggel szerepelnek az evangélikusokkal szemben. A veszprémi püspökség területén a 17. század végétől kezdődően a felekezetek közti határok eltolódtak, a homogén protestáns területek vallási egysége megbomlott, a katolikusok protestánsok közti arány megváltozott, a korábbi protestáns többséggel szemben fokozatosan a katolikusok kerültek túlsúlyba. Biró Márton veszprémi püspök idejében ez a folyamat erőteljesen felgyorsult.45 46 Az 1757. évi veszprémi lélekösszeírás célja és alapadatai Padányi Biró Márton 1757. évi összeírásában45 háztartásonként megtaláljuk az összeírtak vezetéknevét, keresztnevét, a családfő kiemelését, a családi viszonyokat (felesége, félje, fia, lánya), a foglalkozásokat, az összeírtak életkorát, életállapotát (házas, hajadon, nőtlen, özvegy, serdült), vallását. Különleges az összeírásban, hogy nemcsak arról kapunk információt, hogy milyen vallású volt az összeírt személy, hanem arról is, hogy ha római katolikus volt, akkor elsőáldozott, bérmálkozott, hitehagyott volt-e, különböző felekezethez tarto- zott-e a házaspárja, illetve a katolikus megújulás hatására visszatért hívek nevét, visszatérésük napra pontos dátumát is közli. A város lélekösszeírásának elkészíttetésében több fontos szempont is szerepet játszott. A püspök az egyházlátogatási jegyzőkönyvekhez hasonlóan ezzel az összeírással is reális képet akart kapni híveiről, a püspöki székhely teljes lakosságáról. Ez az összeírás azonban mind szerkezetében mind céljában egyedi, eltérő a visitatióktól, a lakosság teljességéről ad képet, háztartásonként összeírva a lakosokat. Fontos kiemelni, hogy nem családonként, hanem háztartásonként történt az összeírás, ami azt is jelzi, hogy egy-egy háztartásban több család vagy a családon kívül álló személy is lakhatott. Ez az összeírás abban az értelemben is teljes képet ad Veszprém lakosságáról, hogy mind az adózók, mind a nemesek, mind az iparosok, zsellérek, jobbágyok, cselédek is szerepelnek. Az összeírásból az egyházi személyek hiányoznak. 45 Tüskés - Knapp i. m.,143. 46 VÉL, A14. 8. kötet, 621-704. 94
