Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Lackovits Emőke köszöntése
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. Lackovits Emőke köszöntése Az a páratlanul sokrétű és gazdag szaktudományos munkásság és társadalmi tevékenység, ami Lackovits Emőke aktív szolgálati idejét jellemezte, és amellyel nemcsak városát és megyéjét, hanem a hazai néprajztudományt is jelentősen gyarapította, néhány évvel ezelőtti nyugdíjazását követően sem változott lényegesen. Továbbra is részt vesz a megyei és az országos népművészeti zsűri munkájában, szakmai és ismeretterjesztő előadásokat tart, recenziókat készít, kiállításokat nyit meg, ugyanazzal a fiatalos lendülettel, amit a múló esztendők ellenére is megszoktunk Tőle. Emőkét kerek fél évszázada ismerem, amióta néprajztörténelem szakos hallgatóként 1966-ban megkezdte tanulmányait a debreceni tudományegyetemen. Annak a kis létszámú évfolyamnak volt tagja, amelyiket szakmai érdeklődés és lelkiismeretes munkavégzés jellemzett. Ez a mentalitás mindmáig végigkísérte pályafutásukat, nem véletlenül mindannyian a múzeumi területet választották élethivatásuknak. Lackovits Emőke 1946. szeptember 24-én született Domaházán, Borsod- Abaúj-Zemplén megyében, de a Győr-Moson-Sopron megyei Téten végezte az általános iskola nyolc osztályát, majd Győrben, a Kazinczy Ferenc Gimnáziumban tanult, itt érettségizett 1965-ben. Előfelvételit nyert hallgatóként 1966-1971-ig a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem (ma Debreceni Egyetem) Bölcsészettudományi Karán történelem-néprajz szakos hallgatóként folytatta tanulmányait, és szerzett történelem szakos középiskolai tanár és etnográfus-muzeológus diplomát. 1971-ben kezdte meg múzeumi szolgálatát a soproni Liszt Ferenc Múzeumban néprajzos segédmuzeológusként, mint a megye ösztöndíjasa. Az itt töltött három esztendő alatt, amiben Domonkos Ottó irányítását és szakmai pártfogását élvezhette, nemcsak a néprajzi muzeológia gyakorlatát sajátíthatta el, hanem önálló feladatokat is választhatott magának. Ennek keretébe tartozik a Fertő-tó melléki falvak néprajzi kutatásának megszervezése, mely munkálatokba engem is bevont. Házasságkötését követően azonban, 1973 őszén féqével, Sonnevend Imre erdőmémökkel Veszprémbe 9
