Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallástörténet, egyháztörténet, történeti források - Nagy Balázs Vince: Veszprém város felekezeti megoszlása, háztartás- és családszerkezete az 1750-es években
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. A 18. századi újjáépítési folyamat eredményeként Veszprém egy népességében növekvő, többfelekezetű, többnemzetiségű egyházi központ, kereskedelmi csomópont, világi közigazgatási székhely lett. Padányi Biró Márton szerepe a város és a veszprémi egyházmegye életében Padányi Biró Márton alakja, tevékenysége és a vallási életre gyakorolt hatása hosszú időn át egymástól jelentősen eltérő megítélésben részesült a katolikus és a protestáns egyháztörténet-írásban. Ennek oka a vallási, érzelmi megítélésen túl a források egyoldalú feltárása és felhasználása volt. Padányi protestantizmushoz fűződő viszonya fényt vet az abszolutisztikus államhatalom és az egyházak közötti kapcsolat 18. század közepi alakulásának eddig kevésbé vizsgált területeire, a vallási türelem gondolatának és az állam politikai stabilitásának összefüggéseire.18 Biró Márton 1696-ban született a csallóközi Padány faluban, nemesi családban. Szülei vegyes házasságban éltek, édesapja református, édesanyja katolikus volt. Tanulmányait jezsuita és piarista gimnáziumokban végezte nehéz anyagi körülmények között. Veszprémbe kérte felvételét a kispapok közé, a teológiát a nagyszombati kollégiumban végezte, 1722-ben szentelték pappá. A következő évben a Fejér megyei Bicskére került plébánosnak. Bicskei plébánosként ugyanazokat az eszközöket vette igénybe, amelyekkel később veszprémi püspökként is élt. A település életrendjét szabályozó törekvéseit az egész lakosságra, így a reformátusokra is kiterjesztette, az anyakönyveket pontosan és szigorúan vezette, vegyes házasságot nem engedélyezett, a temetéseken magyar beszédet mondott, a katolikus templom tornyából korábban elvitt harangot visszaszerezte, restauráltatta a plébániaépületet.19 1728-ban a felsőörsi prépostság javadalmasa, a következő évben veszprémi kanonok lett, 1733-tól veszprémi székesegyházi főesperes, 1734-től pedig általános helynök. Felsőörsi prépostként a református lelkészt és iskolamestert elűzte, épületeiket lebontatta. Plébániát szervezett, az általa helyreállítatott templom felszentelésekor a veszprémi katolikusok és a helybeli reformátusok között ösz- szeütközésre is sor került.20 Acsády Ádám veszprémi püspök halála után, még püspökké való kinevezése előtt az egész egyházmegyére érvényes rendeletet adott ki, amelyben többek között megtiltotta a vegyes házasságokat, az ezekből született gyermekek nevelését katolikus szellemben írta elő, és a protestáns 18 Tüskés - Knapp 1989,139. 19 Tüskés - Knapp i. m., 140., lásd. Pehm 1934,14-63. 20 Jakab 2004,163-174. 89
