Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallástörténet, egyháztörténet, történeti források - Nagy Balázs Vince: Veszprém város felekezeti megoszlása, háztartás- és családszerkezete az 1750-es években
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. lelkészeknek is megtiltotta a vegyes vallású jegyesek összeadását. Püspöki kinevezésével egyidejűleg Veszprém vármegye főispánja lett 1745-ben. 1746-ban magyar királyi tanácsnok, a következő évben pedig belső titkos tanácsnoknak nevezték ki, ami egyben arra is utal, hogy pályája csúcsán a királyi udvar teljes bizalmát élvezte.21 Biró Márton püspöki kinevezésekor egy olyan egyházmegye élére került, amelynek püspöki székhelyét többségében protestánsok lakták, a török uralom alatt a falvak mintegy háromnegyed része elpusztult, a katolikus egyházszervezet, igazgatás és birtokrendszer szétzilálódott, és a kevés számú katolikus alsópapság sem állt hivatása magaslatán.22 Az előbb említett okok is hozzájárultak ahhoz, hogy püspöki palotáját nem Veszprémben, hanem a 17. század vége óta híres zarándokhelyen, a dunántúli katolicizmus egyik központjában, Sümegen kezdte építtetni. Nagy lendülettel fogott neki az egész egyházmegyére kiterjedő egyházszervező és pasztorációs tevékenységéhez, amelynek teológiai alapjait az 1750-ben megjelent Enchiridion23 című könyvében fejtette ki részletesen. A mű által előidézett legfelső szintű nemzetközi diplomáciai bonyodalom, a magyar protestánsok kérésére II. Frigyes közvetett intervenciója XIV. Benedek pápánál (1740-1758), majd a könyv elkoboztatása a császári udvar részéről jelentős megrázkódtatást okozott neki. Nem sok sikerrel vett részt az 1751. évi ország- gyűlésen, jogi harcai és perei - köztük elsősorban különböző protestáns gyülekezetekkel, valamint saját egyházmegyéje szerzeteseivel és a zágrábi püspökséggel - ettől kezdve szinte állandósultak, föispáni tevékenységét két alkalommal királyi bizottság vizsgálta felül.24 Padányi 1752-ben és 1757-ben jelentést küldött Rómába egyházmegyéje vallási helyzetéről és eddigi tevékenységéről, amelyért elismerésben részesült. Közben állandóan küzdött az Enchiridion egyházi engedélyezéséért, amely azonban csak közvetlenül halála előtt adatott meg neki.25 Püspöksége utolsó éveire csalódott, visszahúzódó ember lett, egészségi állapota romlott, halála előtt két évvel, utódlási joggal segédpüspököt kapott. 1762- ben 67 éves korában Sümegen halt meg.26 21 Tüskés - Knapp i. m., 140. 22 Pfeiffer 1947,12-23. 23 Padányi Biró Márton hires hitvitázó, teológiai műve. A protestánsok elleni kemény fellépést sürgette. 24 Hornig 1903,91-99. 25 Tüskés - Knapp i. m., 141. 26 Pehm 1934,428. 90
