Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)

Vallás és irodalom, vallásos költészet (imádságok, énekek, imaalkalmak, hitbuzgalmi és prédikációs irodalom) - Kővári Réka: Adalékok az ún. Kecskés-miséhez

VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. ősüknek, hanem példaképüknek is tekintették, azt a Mezey Jánost, akit a szá­zadforduló idején a Délalföldön kántorkirálynak emlegettek.”25 Mezey István 1895-ben egyházi jóváhagyásra benyújtotta Egyházi Énektár címmel énekeskönyvét, amit Zsasskovszky József bírálatára nem engedélyez­tek. Barna Gábor valószínűsíti, hogy e kéziratos énekeskönyv alapján készült 1913-ban megjelent Enekeskönyve. A Mezey kántordinasztia nyomtatott éne­keskönyvei (1853-1923 között öt kiadvány) „részben a helyi énekgyakorlatot tükrözik, részben pedig a Mezey-kántorok, elsősorban öreg Mezey János, ki­sebb részben pedig Mezey Nepomuk János, valamint Mezey István saját szer­zeményei”.26 Fenti táblázatból látható, hogy a népzenei gyűjtésekben előforduló Kecskés­misét nagyjából lefedi Mezey István 1895-ben összeállított, kántori használatra szánt énekeskönyvének két (a Messiásunk született kezdetű éneket beleszámítva pedig három) éneke: a keretet a kéziratos énekeskönyvben önálló, karácsonyi énekek közt szereplő Pásztortársim, mit jelent (Nr. 112.; táblázat 1-7. és 12. sz.) képezi, közé a betoldást pedig az Engemet ki ébresztett fel álmomból (Nr.101. Minden ember örvendj s vigadj 3., „Evangeliom-ra” éneklendő része; táblázat 8-11. sz.)27. Ezeket, mint a jelenleg rendelkezésünkre álló legkorábbi kottás fel­jegyzéseket, orgonakíséret nélkül (az énekszólamokra redukálva) dolgozatunk végén közöljük (2-4. kotta). A Pásztortársim, mit jelent kezdetű karácsonyi énekben (3. kotta) az énekese­ket Mezey nem a történet szereplőiként (pásztor, angyal), hanem hangfajok sze­rint jelzi. A néphagyományban többnyire a legvége, a „kar” énekének második fele (Üdvözlégy, áldott légy, született kisded, táblázat 12. sz.) mutat eltérést (vö. 5. kotta),28 de létezik vele egyező (valószínűleg téves előjegyzéssel, moll) vál­tozat is (Kistelekről). Egyébként csak egy-két szó eltérést találunk a népzenei gyűjtések és a Mezey énekeskönyv között, ugyancsak a vége felé.29 A kéziratos énekeskönyvi alakhoz képest két ponton hosszabb változatot je­lent a Kisteleken gyűjtött ének. A táblázat 2. sz. énekének utolsó négy sorára 25 Barna 1983. április, 266. 26 Bama-Antal 2009, XXIII., Barna 2009, 457-458., 453. 27 Barna Gábor ezt, mint betlehemes éneket a Kunszentmártonhoz közeli Csépán gyűjtötte, Barna 1983. 28 Erdélyben elmarad e rövid, kétsoros ének. Hódmezővásárhelyen pedig csak incipitben hasonló, de tulajdonképpen egy másik ének szólt, mégpedig Úrfelmutatás után: az angyal, a kar, valamint az 1. és 2. pásztor váltakozó párbeszéde (3. Pastorál), két dallamon. Azonban a támlap szerint ezt Péczely nem írta le teljesen végig: az 5. strófa közepéig jut, ahol - az eddigiektől eltérően - az angyal éneklésébe belevág az 1. pásztor egy akklamációval. Szövegét 1. Kővári 2009, 427. 29 A „kar” énekében: „mindnyájan” helyett „szaporán”, „köszöntsük” helyett „imádni”, „üdvün­kért” helyett „az éjjel”, vö. 2. és 5. kotta. 856

Next

/
Oldalképek
Tartalom