Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallás és irodalom, vallásos költészet (imádságok, énekek, imaalkalmak, hitbuzgalmi és prédikációs irodalom) - Kővári Réka: Adalékok az ún. Kecskés-miséhez
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. ban megjelent az ének a Tárkányi-Zsasskovszky énekeskönyvben. Ebbéli kutatásunk azonban megakadt. Amint fentebb említettük, a Messiásunk született éneket a 19. század közepén nyomtatott énekeskönyv Tárkányi művének jelzi. (Dallamában eltér a nyomtatott énekeskönyvi, valamint a népzenei és Mezey énekeskönyvi alak.) Itt akár ellentmondásba ütközhetünk. De ha ezt az éneket nem tekintjük a Kecskés-mise szerves részének, akkor viszont nincs ellentmondás a szerzőséget illetően. 4) Bukovina. 1943-ban jelent meg egy istensegítsi betlehemes játék, amit az évben Bácsistensegítsen (másnéven Istenesen) jegyzett fel Benedek András és Vargyas Lajos az 1941-ben Bukovinából áttelepült (majd innen ’45-ben tovább menekült) székelyektől.17 Ez legújabban szerepel a Vajdasági magyar népdalok című sorozat ötödik, népszokásokat közlő kötetében is.18 E darab számunkra azért jelentős, mert ebben a délvidéki, bukovinai betlehemesben a régi, recitáló vagy 16-18. századi énekanyag van túlsúlyban, ugyanakkor azonban a Kecskés-mise énekeiből is tartalmaz négyet. Ez önmagában arra engedne következtetni, hogy a Kecskés-mise és énekei erdélyi keletkezésűek. Azonban a gyűjtők a következőket jegyzik meg: „Látnivaló, hogy játékunkban különböző rétegek rakódtak egymás fölé. A legfrisebb(l) egy három szakasznyi odaillőnek érzett ének betoldása, amit a mostani játékvezető templomi karénekben tanult s adott a három legmegfelelőbb pásztor szájába ”19 Ez a fenti táblázatban jelzett 1. sz. (pontosabban dallamának első fele [mfmt,d,t,l,] miatt dallamilag az 5. számúnak variánsa), valamint a 2. és 6. sz. egymás utáni éneklése (a 6. dallamára, tehát itt a 2. szövege lerövidült). De arról az énekről, melyet az angyal énekel (a táblázat 4. sz. éneke), nem tesz ilyetén említést. Ez a betlehemesben rövidítve szerepel, bár megjegyzik, hogy egyszer, „játékon kívül” befejezést is énekeltek hozzá. Tehát e bukovinai betlehemesben a Kecskés-misének négy éneke szerepel, de csak háromról jegyezték fel a gyűjtők, hogy újabb, templomi kórusban tanult betoldás. Azonban hogy ez a tanulás földrajzilag hol történt, még Bukovinában vagy már a Délvidéken, nem tudni. Ha a Délvidéken, akkor is két lehetőségre gondolhatunk. Vagy régi anyagként, Erdélyből kiindulva kapott helyet a betlehemesben úgy, hogy a csoport éppen aktuális vezetőjéhez csak frissen jutottak el 17 Benedek - Vargyas 1943. 18 Bodor Anikó (1941-2010) zentai népzenekutató és -gyűjtő, a Délvidéki Népzenei Archívum létrehozója 1997-ben indította el sorozatát (Vajdasági magyar népdalok), melynek első négy kötetében dalok mellett párosítók, lakodalmasok és gyermekjátékok jelentek meg (I. Lírai dalok, 1997.; II. Balladák, betyár- és pásztordalok, 1999.; III. Párosítók, lakodalmasok, szerelmi dalok, 2003.; IV. Énekes népi gyermekjátékok, 2008.). Ötödik, záró kötetét már nem tudta elkészíteni, azt Paksa Katalin vette gondozásba. E darabot is Paksa elemzi, Bodor - Paksa 2015, Nr. 274. 19 Benedek - Vargyas 1943, 159. 854
