Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)

Vallás és irodalom, vallásos költészet (imádságok, énekek, imaalkalmak, hitbuzgalmi és prédikációs irodalom) - Kővári Réka: Adalékok az ún. Kecskés-miséhez

VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. ezek az énekek. Vagy pedig a Délvidéken szolgáló valamely Mezey kántor tevé­kenysége során kerültek az énekek a betlehemes csoport vezetőjének látóterébe. A következőkben röviden áttekintjük a Mezey kántordinasztia jelentőségét, a kéziratos énekeskönyv ide tartozó énekeit, s azokat néhány népzenei adat fé­nyében tárgyaljuk. A Mezey kántordinasztia bemutatása itt nem feladatunk, Barna Gábor ta­nulmányaiban részletesen ismertette, hogy nevezett kántorok hol szolgáltak, kivel milyen rokonságban álltak, mely énekeskönyveket írták, azt a nép hogyan használta, s a kántorok szerzeményei hol jelentek még meg.20 így tudjuk, hogy az Alföldön kívül a Délvidéken és a Dunántúlon is működtek Mezey kántorok, s ténykedésük nyomát láthatjuk pl. dunántúli népzenei gyűjtésekben is. Barna Gábor mellett a Mezey-család egyik leszármazottja, Antal József (1940-1997) foglalkozott a Mezey énekeskönyvekben található énekekkel, elsősorban zenei szempontból.21 Mindketten vizsgálták, mely ének mely Mezey énekeskönyvben szerepel, onnan tovább mely nyomtatott énekeskönyvbe került (ezek többsége általában jelzi is, hogy Mezey szerzemény). Az egyes Mezey kántorok ének­szerzeményei énekeskönyveikben a szövegek akrosztichonjában (a versszak- kezdő betűket összeolvasva) egyértelműen jelezve van. Antal József összesen 109 ilyen éneket listáz a különböző gyűjteményekből.22 Ugyanakkor megjegyzi, hogy „A Mezey-könyvek (...) más szerzők írásait is közük, valamint fordításo­kat is (Jeremiás siralmai, népi vecsernyék). Ez utóbbi a 19-20. század forduló­ján még nem volt általános, sőt, nem volt megengedett a katolikus egyházban.”23 Mezey Istvánról (1855. dec. 29. Kunszentmárton - 1913. dec. 16. Kunszent- márton) tudjuk, hogy öreg Mezey János (1809-1880) sokadik gyermeke, akinek zene iránti fogékonyságát apja már gyermekkorában észrevette. Mezey István Kalocsán a jezsuitáknál öt gimnáziumi osztályt végzett, s (tanítóképezdei vég­zettség nélkül) lett előbb Makón, majd (már 15 évnyi kántori szolgálat után) 1889-től haláláig Kunszentmártonban kántor.24 „Kiterjedt családdal van tehát dolgunk, akik eredetüket mindannyian a már emlegetett Mezey János óbecsei, majd kunszentmártoni kántorra vezetik vissza. Az idős Mezey Jánost nemcsak 20 Barna 1983., 2009. 21 Antal 2009. 22 Antal 2009,473-475. 23 Antal 2009,469. 24 Barna 2009, 447., 451. Kunszentmártonban 1850-1861 között öreg Mezey János (aki előtte és utána Óbecsén szolgált) volt a kántor, majd 1872-től egészen 1961 -ig ugyancsak a Mezey család tagjai töltötték be e tisztséget: előbb öreg Mezey János fiai, Nepomuk János, illetve kéziratos énekeskönyvünk szerzője, István, majd utóbbi fiai, István és László. Barna i.m. 443-452. 855

Next

/
Oldalképek
Tartalom