Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallás és irodalom, vallásos költészet (imádságok, énekek, imaalkalmak, hitbuzgalmi és prédikációs irodalom) - Toldi Éva: Mária a magyarok Boldogasszonya. Párhuzamok a magyar költészetben és a képzőművészetben
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. ményezése volt, s utána lett Notre Dame-ja a franciáknak, a németeknek Nagyasszonya, lett a spanyoloknak, lett a lengyeleknek Patrónája...” Továbbá: „a magyar királyi rendelkezés közjogi keretek között történt, míg más népeknél nem... Szent István nemcsak vallási felajánlást végzett, nemcsak egyedül végezte a felajánlást, hanem a nemzet vezetőinek a jelenlétében. Meghívta az egyházfőket, 63 vármegye várispánját és egyetértésükkel kérte, hogy a Boldogasszony tekintse tulajdonának a magyar földet és a magyar koronát. ”6 A korai Mária-irodalom és képzőművészeti lenyomata A koraközépkori Mária-irodalom tematikáját tekintve főként Mária-dicséret, illetve Mária élete jelesebb állomásainak, eseményeinek (angyali üdvözlet, vi- zitáció, menekülés Egyiptomba, betlehemi születés, Mária mennybevétele...) felelevenítése. Műfajai szerint a leggyakoribb, legkedveltebb forma az imádság. Emellett beszélhetünk még prédikációról (szentbeszédről), passióról (amely a szenvedéstörténet bemutatására vállalkozik), a tanító jellegű példázatról s irodalmi műfajnak tekinthetjük a látomást, a legendát is, valamint a himnuszt. A legújabb kutatások szerint már Szent Pál apostol működése idején is imád- kozhatták a korai keresztények a legismertebb Mária-imádságot, az Üdvözlégy, Máriát, illetve az imának az első részét, amely tulajdonképpen az evangéliumi angyali üdvözlet és a vizitáció szavaival egyezik meg: Üdvözlégy, Mária, malaszttal (kegyelemmel) teljes, az Úr van teveled (Lk. 1, 28.), Áldott vagy te az asszonyok között és áldott a te méhednek gyümölcse (Lk. 1,42.). Német kutatók szerint erre utalások találhatók már a korai apokrif iratokban, amelyek megemlítik, hogy jól ismert imaforma volt az ősegyházban is, főként Kis-Ázsiában. S ma már azt is tudjuk, hogy a III. századtól ismerték és imádkozták a keresztényüldözések idején az Oltalmad alá futunk kezdetű Mária- könyörgést is. Ezeket az imádságokat, amelyeket tehát a 10-11. században már Európa jól ismert, a bencés szerzetesek missziója révén a születő keresztény Magyarországon is megismerhették, imádkozhatták-énekelhették - kutatók szerint - elég hamar már magyar nyelven is.6 7 Erre lehet következtetni azokból a korai templomi ábrázolásokból is egyébként, amelyek a Kárpát-medencei szentegyházakban találhatók, s az Oltalmad alá futunk képi ábrázolásai, az úgy6 Mindszenty 1982,62-85. 7 Kreiner 1996. 781
