Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallás és irodalom, vallásos költészet (imádságok, énekek, imaalkalmak, hitbuzgalmi és prédikációs irodalom) - Toldi Éva: Mária a magyarok Boldogasszonya. Párhuzamok a magyar költészetben és a képzőművészetben
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. különböztetett, szoros pártfogói kapcsolat áll fenn a Szűzanya és nemzetünk között. Ennek alapja az a már említett történelmi örökség, hogy Szent István király uralkodása végén (mikor örökös nélkül maradt), az országot és koronáját a Szüzanya, a Nagyboldogasszony védelmébe, közbenjáró gondviselésére bízta. S ezzel a magyarok lakta föld Mária országa lett, Mária pedig Magyarország örökös (Égi) Királynője. Ennek a történelmi eseménynek létmeghatározó, jövőbe mutató jelentőségéről beszélnek legelső írásos forrásaink, krónikáink, legendáink, népdalaink, népénekeink, s ez a védelem-tudat éltette, erősítette mindig is nemzetünket a nehéz történelmi-politikai helyzetekben. Ez ivódott be nemzeti génjeinkbe, tudatunkba, s ennek lenyomatát őrzi irodalmi, szakrális művészeti örökségünk is. Kétségtelen, hogy ez a megkülönböztetettség ellentmondásosnak tűnhet, ha arra gondolunk, hogy a késő középkorban és a kora újkorban Franciaország, Bajorország, Ausztria, Csehország, Lengyelország is Mária országának tekintette önmagát, ami forrásokkal is igazolható tény. Viszont megállapítható, hogy a magyarok esetében más, több ennek a történelmi örökségnek, a Máriával való kapcsolatunknak a tartalma, jelentősége. Szent István király országfelajánlása ugyanis nemzetünk kezdeteinél történt, s népünk életre szóló szakrális szövetségkötésévé vált. Nem csupán egy meghatározott történelmi, avagy hadtörténeti szituáció inspirálta (mint sok más nemzetnél) ezt a felajánlást. S ez örök időkre szóló, soha meg nem szűnő és meg nem szüntethető végtelen védelmi, kegyelmi fedezet nemzetünk, népünk számára. Mária közbenjárásával nemzetünk kiesdheti a történelem, a politika, a mindennapok infemóiból a kimenekítő megváltást bűnvalló lelkülettel. Napjainkban többen kísérleteznek tudo- mányos-áltudományos módszerekkel is, hogy ország-felajánlásunkat bagatellizálják, demisztifikálják, csupán történelmi toposszá, azaz vándormotívummá alacsonyítsák, feltételezve, hogy jól meghatározható „vallásilag, politikailag motivált célok érdekében történt” e „szövetségkötés”, s persze mára már érvényét is vesztette, csak a vallásos embereknek mondhat valamit... Tüskés Gábor és Knapp Éva fogalmaz így közös tanulmányukban. Megállapítják: Az irodalomtörténet számára a „Magyarország - Mária országa" s a Regnum Marianum-eszme „egy több nemzetnél különböző formában élő, nemzetközi toposz együttes helyi változatának tekinthető csupán. ”5 06 Ezekre a megnyilvánulásokra jó válasz lehet Mindszenty József egyik beszéde, melyben így fogalmaz: „Máriát nem csak a magyar nép, de szinte egész Európa magáévá tette. Az első ország-felajánlás azonban Szent István kezde5 Tüskés - Knapp 2000. http://q3a.oszk.hu/00000/0000 l/00400/pdf/itk EPA00001 2000 0506 573-602.pdf [2015.aug.2L]. 780
