Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)

Egyházművészet, vallásos ábrázolások, szakrális emlékek, liturgikus tárgyak - Perger Gyula: Egy 20. századi kegyhely barokk narratívái

VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10.

sok társaságában ide gyakorta Hidegkúti faluból, a’ hol zsellérkedett, kijárni, és e’ kép előtt búzgólkodni. E’gyakorlatban szaporodtakájtatos követői, kiváltt mezei Pásztorok, kik a’ képet is a’ levegői ártalmaktól szorgalmatosán őrizték. De mivel az ide járó népek buzgalma szemlátomást nevekedett,főképpen mikor elterjedt annak a’ híre, hogy egy Budai Polgárasszony, Forstmár nevezetű, e’ kép előtt vissza nyeré szeme világát; egy deszkás kápolnát állítottak itt fel az ájtatos hívek.. ,”4 Már a XIX. század első felében megindult a búcsújárás. A falu földesura - Trestyánszky Ignác - a fakápolna helyén később kőkápolnát építtetett, s a mai templom 1899-re készült el. A szentélyben, az oltár mögött őrzik azt a fatörzset, melyen a kép függött.5

A csobánkai kegyhely egyik legendája szerint a favágók kivágtak egy fát, amelyen egy Mária-kép függött. A fa vérezni kezdett, s ennek hatására kezdődtek meg a búcsújárások. A fa melletti forrásnál egy budai és egy pesti német asszony kápolnát építtetett.6

Egerszalókon egy tölgyfán „tisztelteiéit ősidőktől fogva a Boldogságos Szűz Máriának ékesen írott képe, ölében tartva a keresztfáról letétetett Megváltónak szent testét ”7 A legendás hagyomány szerint - még az 1731-34-es német betelepítés előtt - a Verpelétet Egerrel összekötő út mellett egy remete lakott. Gyakran egy tölgyfára függesztett Mária-kép előtt ájtatoskodott. Halála után a képet elfelejtették. Egy alkalommal egy verpeléti asszony vak lányával Egerbe menvén, megpihent a tölgyfa alatt. A kislány a gallyak közé mutatva egyszer csak megkérdezte: Mi van ott a gallyak között? Visszanyerte látását. Ettől kezdve sok csoda történt a kép előtt. A képet előbb egy fakápolnában, majd az 1738- ban felépitett kőtemplomban helyezték el.8

A solymári Mária-képet egy Lang Péter nevű kőműves vásárolta Budán, majd Solymár mellett egy képoszlopra helyezte. Az erdőt járók ájtatoskodtak előtte. 1739-ben - mikor Buda környékén a pestisjárvány pusztított - Maurer József Buda-újlaki polgár ez előtt a kép előtt fohászkodott. Kérése meghallgatásra talált: amíg a járvány minden szomszédját elragadta, ő és családja megmenekült. Hálából Maurer egy kápolnát építtetett, s a Segítő Mária-képet ott helyezte el.9

A vérző ostya csodájának okán már 1500. június 27-én búcsúkiváltságot nyert vasvári domonkos templomból a török elől menekülő szerzetesek egyike a templom Mária szobrát a közeli erdő egyik odvas tölgyfájába rejtette. A

4 Jordánszky 1836, 78.

5 Ángyán 1942.; Barna i. m. 43.

6 Barna i. m. 52.

7 Esterházy 1696,472.

8 Jordánszky 1836, 104—105.; Bálint 1944, 20-22.; Barna i. m. 59.

9 Jordánszky i. m. 75.; Barna i. m., 139.

653