Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Egyházművészet, vallásos ábrázolások, szakrális emlékek, liturgikus tárgyak - Perger Gyula: Egy 20. századi kegyhely barokk narratívái
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. visszatérő lakók a szobrot ugyan nem találták meg, de a tölgy kivágása után - annak helyén - bővizű forrás fakadt, melynek víztükrében többször feltűnt a Mária-szobor. A forrás mellett remeték telepedtek le, s kápolna is épült. Miután a forrás vizétől sok vak ember nyerte vissza látását, az 1700-as évek végén megindult a búcsújárás.10 Bár néhány búcsújáró hely esetében fennmaradtak korabeli - az eredettörté- netet is rögzítő- iratok, többségüknél azonban csak a hagyomány, illetve a későbbi - az imameghallgatásokat követő - egyházi elismerés erősítette a legendákat. Győrött, egy a 20. század elején „megtalált”, majd kegyhellyé vált „képes fa” kapcsán, az első pillanatoktól fogvájói dokumentáltan vizsgálhatjuk, illetve nyomon követhetjük a kiskúti Mária tiszteletét - a kép kapcsán ismert legendákat, a kép megsértését, oltárra emelését, az ott történt imameghallgatásokat, azokat a narratívákat, melyek tökéletesen felidézik a hasonló, barokk kori kegyhelyek legendáit. Bedy Vince már 1939-ben - alig tíz évvel a kép megtalálása után - részletesen ismertette a kép történetét, kultuszát:,,^ gyárvárosi híveknek maguknak is van zarándokhelyük: a kiskúti Mária-kép. A győriek népligetje, a Kiskút, Gyárváros és a budai országút között terül el. Hatalmas fáinak árnyékos védelme alatt sokszor keresnek menedéket a győri sétálgatok. Az iskolák ifjúsága itt tartja majálisait, juniálisait. Gyakori színhelye zajosabb népünnepélyeknek is. Ennek egyik, a budai országúihoz közel eső nagy fáján, 1928 nyarán egy Mária-képet helyeztek el. A kép az isteni Gyermekkel együtt ábrázolja a szent Szüzet. Százéves lehet a festmény, melynek különösebb művészi értéke nincs. Oda- helyezője nyírfakeretbe illesztve függesztette a fa törzsére, alája agancsdíszbe foglaltan olajmécsest helyezett el. A kis fehér márványlap aranybetűs felírása: „Mária segített”, hirdeti, hogy a segítő Mária iránt érzett hála telepítette ide a Madonna-képet. A képet hamar felfedezték az ájtatoskodók. A gyárvárosi hívek május hónapjában már testületileg is felkeresik. Az asszonyok és leányok Mária-kongregációja már 1931-ben rendszeresen gondozni kezdi. Az előbbiek gondoskodnak arról, hogy májusban mindennap égjen a mécs a kép előtt, az utóbbiak pedig minden héten kétszer virággal ékesítik. Szokássá vált, hogy az egyik májusi ájtatosságot itt tartják a szabad ég alatt. 1935. május 6-án pedig már 800 hívőből álló körmenet indult a kiskúti képhez és innét vissza a templomhoz égő gyertyákkal. Azóta ez a körmenet állandósult. A szabadon elhelyezett kép iránt a tisztelet egyre fokozódott. Mindig több táblácska hirdette, hogy az itt végzett buzgó imádság meghallgatásra talált. Ez a körülmény sugallta azt a tervet, hogy a szentképnek védettebb és díszesebb otthont készítsenek (3. kép). 10 Ваша i. m. 166. 654
