Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Egyházművészet, vallásos ábrázolások, szakrális emlékek, liturgikus tárgyak - Perger Gyula: Egy 20. századi kegyhely barokk narratívái
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. PERGER GYULA Egy 20. századi kegyhely barokk narratívái A katolikus megújulás korában kialakult - vagy ez idő tájt újjáéledt - búcsújáró helyeink keletkezéstörténetének egyik tipikusnak mondható eleme az élő fára helyezett kép, annak megtalálása és kultusztárggyá válása. A később kápolnákban, templomokban oltárra emelt kegyképekről készült metszeteken, búcsús emléklapokon gyakran visszaköszönnek e fára helyezett képek, mintegy elbeszélve a keletkezéstörténetet, a kultusz kezdetét (1-2. kép). Hazai búcsújára helyeink közül a bajai Máriakönnye/Vodice, a budakeszi Makkos-Mária, a Budapest Máriaremetei, a csobánkai, az egerszalóki, a solymári, a vasvári kegyhelyek keletkezéstörténetének fontos eleme a fára helyezett kép, vagy szobor. A Vodica kialakulásának egyik legendája szerint „egy vándorlegény pihent le az alatt a fa alatt, amelyen a Mária-kép függött. A szomorú sorsán bánkódó legény azt vette észre, hogy a kép könnyezni kezd, s Mária könnyeiből forrás fakad.”1 2 A forrás mellé Schmidt Sebestyén mézesbábos és felesége kápolnát építtetett. Budakeszin már a XVIII. század elején tiszteltek egy tölgyfára erősített képet. A hely - ad quercum Marianum - neve is innen származik. „1731-ben egy Traub János nevű legény a Budakeszi határában fekvő szőlőkbe igyekezett. Egy útszéli tölgyfánál a szenvedő Krisztus arca jelent meg előtte. Traub később beteg lett. Csodás gyógyulása után egy Falconeri nevű olasz származású budai festőtől olajfestményt vásárolt, mely a Gyermekét tápláló Szűzanyát ábrázolta. A képet az említett tölgyfára függesztette.,rl A képet egy deszkakápolnába, majd a Zichy család által a trinitáriusok számára épített templomba vitték át.3 Pesthidegkúton az einsiedelni kegyszobor másolatát függesztette egy tölgyfára Thalwieser Katalin, mivel úgy gondolta, hogy jómódú férjével kötött házasságát a Boldogságos Szűznek köszönheti. „Tolvizer Katalin [...] a’ midőn ide költözött Buda tájékára, [...] férhez menvén, ezt a’ képet a’ falun kívül fél órányira felfüggesztette egy idős fára. Szokott vala pedig mind maga, mind má1 Barna 1990, 30. 2 Bikfalvi 1994, 1. 3 Barna 1990,41. 652
