Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallásos népszokások, mindennapok és ünnepek vallásossága, napjain vallásgyakorlata - Papp GY. László: Visszaemlékezések Szentábrahám hagyományairól és népszokásairól
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. hagyomány, melynek ma már elég nehéz meghatároznunk ősi eredetét. Tény, hogy a társadalmi változások között is sikerült új tartalmat nyerniük, és többnyire megörökítésre kerültek a különböző írásokban. Dolgozatomban csupán arra keresem a választ, hogy az istentudat miként élt gyermekkorom felfogásában, valamint hogyan jelentkezett a felnőttek körében. Ezen összefüggésre világítok rá, amikor azokra a látott és hallott jelenségekre összpontosítok, mely a gyermekészben és szívben jelen volt az adott rendszer vallási tilalmai ellenére. Ezen belül is a köznyelvünkben használt kifejezésekre utalok és nem a templomi körülmények között használatosakra. így emlékszem, többek között az ,Jsten lova”, „tüzes Isten nyila”, „nagy Isten”, „öreg Isten” stb. elnevezésekre. Jó lenne mindegyik kifejezéshez megkeresni az adott tartalmak összefüggéseit, de csak annyi lehetőségem van, hogy az említés szintjén összefüggésbe hozzam valamilyen formában a káromkodások10 11 óriási skálájával. Vagyis a legtöbb kifejezést nemcsak a jóhiszemű megjegyzésekben és hittel párosult élet velejárójaként fedezzük fel. Egy másik jellegzetes szempont, melyet szülőfalum vallásos tartalmú hagyományaiban vizsgáltam, az égitestekhez kapcsolódik. Helyi hagyományokból ismerjük, hogy amikor a Nap tisztán nyugszik le, akkor szép időt várhatunk, amennyiben felhőben bukik alá, akkor eső lesz. Ha napnyugtakor vörös az ég alja, akkor szeles, vagy hideg idő várható. Amikor „hevet” süt a Nap, akkor minden bizonnyal esőre számíthatunk. Itt, azért meg kell jegyeznem, hogy ez csak abban az esetben érvényes, amikor korábban felhős, borongó idő volt. A Hold ősi tisztelete jelen volt a szentábrahámiak hagyományos felfogásában. Azt tartották, hogy a hold változása szorosan befolyásolta a gazdálkodási és egyéb tevékenységeket. Ugyanakkor hatással volt a babonás emberekre is. Előbb, amikor megállapították, hogy ültetni, vetni holdtöltekor kell, vagy ha pénz van a zsebben újholdkor, akkor később is kitart. Létezett egy harmadik szemlélet is, ami összefüggött ugyan a holddal, de soha nem magyaráztak bele vallásos tartalmat, és ez nem volt más, mint a holdkórosság. Erről történetek sokaságát mesélték a faluban az emberek, sőt a gyermekek is. Azt hiszem, hogy mindnyájunk életében létezik egy élmény, amikor teljes pompájában szemléltük a csillagos eget. Ez történhetett felnőtt jelenlétében, de akkor is, amikor első alkalommal táboroztunk iskolatársainkkal. Nyerő volt, ha akadt közöttünk egy „tudós”, aki eligazított a csillagok között. Milyen boldogok voltunk, amikor megtudtuk, hogy minden embernek van egy csillaga az égen, de nem szabad egyre sem mutatnunk, mert akár „sümölcs”" is kerülhet az ujjúnkra, kezünkre. A legtöbben elszomorodtunk, hiszen már ezen az első 10 Merész vállalkozás lenne ennek a részterületnek is a vizsgálata. 11 Szemölcs. 572
