Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallásos népszokások, mindennapok és ünnepek vallásossága, napjain vallásgyakorlata - Papp GY. László: Visszaemlékezések Szentábrahám hagyományairól és népszokásairól
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. éjszakán előfordult, hogy leesett az égről valakinek a csillaga. Vagyis, ahogy mondták: meghalt, vagy hamarosan meghal valaki. Hagyomány, vagy egyfajta babona lengi be az állatokkal kapcsolatos tiszteletet, vagy megvetést. A legkevésbé babonás ember sem szereti, ha átszalad előtte a fekete macska. Rossz hír követi a kutya vonítását, mert hamarosan valaki meghal. Ugyanezt jósolják, ha valakinek a házán kuvikolt a bagoly. Itt annyival biztosabb a jóslat, hogy a házban lakók valamelyike számíthat az örökös távozásra. Gyermekkoromban mindig azt hittem, hogy ez csak a kor szerinti elhalálozás sorrendjében történhet. Abszolút érthetetlen volt, amikor ennek ellenkezője történt. Nem akarom felsorolni az összes háziállatot, vagy a faluban előfordulókat, de még kettőt ki kell emelnem. Az egyik a kígyó, mellyel kapcsolatosan úgy tanítottak, hogy nem szabad megölnünk a házunk közelében, mert balszerencsét hoz, viszont érvényes volt mások házára is. A második a fecske, mellyel kapcsolatosan a legfontosabb figyelmeztetés az volt, hogy nem szabad leverni a fészkét. Nem emlékszem pontosan, hogy mivel indokolták ezt a tiltást, de minden valószínűség szerint első sorban azzal, hogy, Jsten madara". A fák szellemének tisztelete elevenedett meg a húsvéthoz kapcsolódó szokásban, vagyis a májusfa, vagy zöldág állításban. Ez válasz volt a leányok bokréta rakására. A gyermekek körében elterjedt volt az egyéni vagy szűk körű májusfavágás, illetve a májusfa állítása, míg a fiatal legények csoportosan mentek az erdőre, és amennyiben előre volt a természet, vagyis korán kezdődött a tavaszi kikelet, akkor lehetőség szerint bükkfa ágat vágtak és vittek a leányok házához. Mindkét csoportra nézve (gyermek és ifjú) vannak történetek, melyek ismertetésére helyszűke miatt itt nem keríthettem lehetőséget. Kultikus idők a hagyományok és szokások tükrében Ki kell hangsúlyoznom, hogy szülőfalumban mai napig alig van jelen a római katolikus vallás, ami kizárta a köztudatból azokat a népi ünnepeket, melyek meghatározók a katolikus lakta területeken. Nem azt hangsúlyozom, hogy egyáltalán nem létezett ilyen, hanem elenyészően jelentkezett és különbözött a tartalmuk. Tagadhatatlan, hogy hallottam én is már gyermekkoromban Jégtörő Mátyásról, aki, ha jeget talált, akkor magával vitte (vagy nem!). Ennél sokkal gyakoribb és elterjedtebb volt a Szent György napjához kapcsolódó szokások és hiedelmek, például a jelzett nap előtti és utáni héten kellett elvetni a kukoricát, illetve ettől a naptól lehetett mezítláb járni. A húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódik a nagypénteki tojásfestés, illetve a húsvét másodnapi locsolás. A termékenység egyfajta tisztelete, ugyanakkor a tavaszi megújhodás is megjelent a húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódó szokásokban. 573
