Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallásos népszokások, mindennapok és ünnepek vallásossága, napjain vallásgyakorlata - Zsigmond Júlia: Egyéni és közösségi hitgyakorlás Kalotaszentmihály–Zentelke református gyülekezetében
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. Ami a liturgiák közti eltéréseket illeti, meg kell említenem, hogy a szentkirályi körzeti bibliaórás csoportban megmaradt az a módszer, amit az evangelizáci- ót megszervező lelkész bevezetett, de 2011-ben bekövetkezett halála után az új lelkipásztort a többi csoportnak sikerült rávenni, hogy változtasson: Mihály János arra biztatta a bibliaórásokat, hogy meijék értelmezni az igét, próbálják meghallani, majd megosztani a többiekkel, hogy milyen üzenetet olvastak ki a választott igerészből. Szentkirályon ezt még gyakorolják: mindig valaki más tartja a bevezetőt. Állítólag sokan ezért maradtak el, mert nem érezték magukat képesnek igemagyarázásra és hangos imádkozásra.21 A 2011-ben érkezett új lelkésztől a zentelki bibliaórások egységesen kérték, hogy lehetőleg tartsa ő a bevezetőket.22 A bevezető alapját gyakran a Mai Ige napi áhítatokat tartalmazó füzet adja, amelyet a bibliaórások is (de a gyülekezetben még nagyon sokan) megrendelnek, általában reggelente el is olvassák, így könnyebb róla beszélgetni is. Aprócska különbség, de beszédes, hogy a gyülekezeti bibliaórán egyházi énekeket énekelnek, a körzeti bibliaórán pedig a Hallelujah! Evangéliumi énekek gyűjteményét használják, ez a belmisszió időszakában jelent meg, akkor jutott el ide is, néhányan gyermekkorukból, szüleiktől ismertek belőle énekeket. Akinek mégsem volt öröklött példánya, 1989 után vásárolhatott magának. A kötetet a Bethánia CE Szövetség adta ki annak idején, a rendszerváltás után pedig újra a CE Szövetség köreiben kezdett terjedni. Erdélyben a CE Szövetség a legismertebb és legnagyobb hatású református lelkiségi mozgalom. Azok számára, akik betegségük miatt nem tudnak eljutni a templomba, a szomszédjukban vagy a saját házuknál tartott bibliaóra helyettesíti a vasárnapi istentiszteletet, mások számára pedig kiegészíti azt.23 A körzeti bibliaóra résztvevői kiemelik, hogy azért szeretnek odajárni, mert erősödik általa a hitük, lelkileg építő, megoszthatják egymással gondjaikat, bátorítást kaphatnak egymástól és az Ige által, rendkívül fontos a közösség megélése, 21 Mihály liszté letes úr eléggé akarta, hogy forgassuk a Bibliát s olvassuk, s keressünk mi igét, s tartsunk bévezetőt. S ezt az okot adták kezdetben, hogy túl nehéz így. Mondtuk mi a tiszteletes úrnak, hogy ez nem lesz jó, mert úgy akkor kiszakadnak, de eléggé nem engedett abból... (N6, sz. 1937); Imádkozok ahogy tudok. Azt mondta a régi tiszteletes, mikor hallottam, milyen szépen imádkozik sok, nagyon szépen imádkozik, azt mondta: B. néne, nem azt kell nézni, mert leírja, elolvassa s megtanulja kívülről, hanem ami szívből jön. Az Isten úgyis tudja, hogy én szinbül mondom vagy szívbűi. (Nő, sz. 1931.) 22 Mikor bejött ez a tiszteletes úr akkor mondtuk, hogy ő olvassa, s ő magyarázza meg, mert jobban értjük, mint mikor mi dadogunk. „Tiszteletes úr, nem tudom" - mondom. „Dehogynem tudja, vegye csak elé, s olvassa csak el” - Elolvasom, de nem tudom úgy elmagyarázni. - Úgy magyarázza, ahogy tudja, aztán beléjün. (Nő, sz. 1931.) 23 A templomba, mint egy televíziót, nézzük a tiszteletes urat, hallgatunk, de bibliaórán beszélgetünk, megnyílnak a szivek után a szájakjNő, sz. 1943.) 515
